Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2016. február 5., péntek

Amikor az a gáz, ha nem kapcsolt egy vállalkozás

Új fő-szabály az elhatárolt veszteségre. 2015. január 1-jét követően amennyiben az adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét. És mielőtt bárki azon töprengene, hogy mi van a 2014. december 31. -ig képződött veszteséggel, arra is van szabály az átmeneti rendelkezések között. Az pedig így hangzik: „a 2014. december 31-én hatályos előírások szerint … legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.”.

A már régebben megalkotott rendelkezés továbbra is érvényes, miszerint a korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

És az is érvényben van, hogy az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

Megjelent viszont egy olyan korlát, amely felülírhatja az általános szabályokat és nagyon fájhat a nem elég körültekintően eljáró adózóknak!

Az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására, ha benne olyan adózó szerez – a Ptk. rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával megállapított – közvetlen vagy közvetett többségi befolyást (ide nem értve az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzést), amely e befolyása megszerzését megelőző két adóévben (a jogelődje tagi, részvényesi jogviszonyát is figyelembe véve) nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. E rendelkezés hatálya nem terjed ki az adózóra

a) ha a többségi befolyás megszerzését megelőzően az általa vagy a többségi befolyást megszerző társaság által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőkepiacról szóló törvényben meghatározott szabályozott piacra már bevezették, vagy
b) ha a társaság a tevékenységét a többségi befolyás megszerzését követő két adóévben tovább folytatja (ide nem értve a jogutód nélküli megszűnés esetét) és
ba) annak természete jelentősen nem tér el a többségi befolyás megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől, azzal, hogy a tevékenység jelentős változását jelenti különösen az üzleti tevékenység során nyújtott szolgáltatások, értékesített termékek, kezelt vagyon, értékesítési piac, ügyfélkapcsolatok körének az alapvető változása, ideértve, ha a kereskedelmi, termelői, szolgáltatói tevékenységet vagyonkezelői tevékenység váltja fel,
bb) a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.

(9a) Az elhatárolt veszteség felhasználására a (9) bekezdés értelmében jogosult adózó az elhatárolt veszteségét adóévenként legfeljebb olyan arányban érvényesítheti, amilyen arányt a többségi befolyásszerzést megelőzően folytatott tevékenység továbbfolytatásából származó adóévi bevétel, árbevétel a többségi befolyás megszerzését megelőzően folytatott tevékenységből származó bevétel, árbevétel a befolyásszerzést megelőző három adóév átlagában számított összegében képvisel.

Megtörténhet, hogy az adózóban 2015. január 1-jét követően, olyan adózó szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, aki e befolyása megszerzését megelőző két adóévben nem állt folyamatosan az adózóval vagy jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban. Ebben az esetben az adózó nem jogosult az adóévben és az azt megelőző bármely adóévben keletkezett elhatárolt veszteség felhasználására.

Bár az átalakulással, egyesüléssel, szétválással történő részesedés szerzés kivételt képez, azon el lehet gondolkozni, hogy mi van, ha az egyik meglévő tulajdonos szerez közvetlen, vagy akár közvetett többségi befolyást, mert megveszi mondjuk egyik tulajdonos társa üzletrészét? Az adózó akkor is elveszíti a jogot az elhatárolt veszteség felhasználására?

Kivételként kezelendő, ha olyan nem kapcsolt vállalkozás szerzi meg a többségi befolyást, amely által kibocsátott részvényeknek legalább egy részét a tőzsdére bevezették, még a többségi befolyás megszerzését megelőzően.

A másik kivétel a b) pont a két alpontjával, különösen izgalmas. Ez arról szól, hogy a megszerzett társaság a korábbi tevékenységét a következő két adóévben tovább folytatja úgy, hogy a tevékenység természete jelentősen nem tér el a megszerzését megelőzően végzett tevékenységtől. A jelentős eltérés fogalmát a törvényalkotó egy másik hasonló határozóval teszi világossá, amelyik így szól: alapvetően. Gondolom ettől mindenkinél fény gyúl a magasban. E kivételhez még egy további alpont is társul (bb), amely sem „vagy” sem „és” kötőszóval nincs hozzáillesztve az első alponthoz, így csak próbáljuk felsorolásnak értelmezni. Ebben az áll, hogy „a tevékenységből mindkét adóévben bevételt, árbevételt szerez.” Vagyis, ha jól értelmezzük, akár egyetlen forint bevétel is eldöntheti a leírhatósági jogosultság megszerzését.

Persze ettől még korai örülnie az adózónak, hiszen az elhatárolt veszteségét adóévenként csak bizonyos arányban érvényesítheti. Ennek az arányszámnak az egyik szereplője a jogelőd három évre visszamenőlegesen realizált bevétele azokból a tevékenységekből, amelyeknek tovább folytatására kerül sor (amelyek ugye sem jelentősen, sem alapvetően nem változtak). Az arányszám másik résztvevője a többségi tulajdonszerzést követően adóévenként változik, hiszen minden évben arányosítani kell az említett tevékenységekből származó bevételt, az előbb említett három év átlagához. Szóval ez teljesen egyszerű és csípőből megy a könyvelőknek, adószakértőknek.

Az átalakuló, egyesülő, szétváló (milyen jó, hogy most már kénytelenek vagyunk sorolni őket!) vállalkozások sem maradtak ki a veszteség elhatárolásos buliból, de az egy külön történet, arról majd máskor...

u.i.

Ezek után különösen jól jöhet „Veszteség elhatárolás nyilvántartó” segédletünk, hiszen hosszú éveken keresztül kell figyelni rá, hogy mi is történjen az elhatárolt veszteséggel. Arról nem is beszélve, ha számot kell róla adni egy esetleges ellenőrzéskor.

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

A most elkészült "Veszteségfelhasználás kalkulátorunk" a  társasági adó törvény 17. § -ának szabályait figyelembe véve nyújt segítséget az elhatárolt veszteség felhasználhatósági korlátainak értelmezésében, megértésében, illetve számítások elvégzésében.

Veszteségfelhasználás kalkulátor

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Már nagyon aktuális... Beszámoló mintatár


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése