Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon a Cégiránytű hírlevelére. A hírlevélben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. A hírlevél küldése ingyenes és bármikor leiratkozhatsz, ha már nincs szükséged rá!
(Keresztneved, vagy ahogyan szeretnéd, hogy megszólítsunk)
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2015. december 7., hétfő

KKV beruházási kedvezmény lakóingatlan beruházás tükrében


Nemsokára nyakunkon a társasági adó feltöltési kötelezettség, és ennek kapcsán minden adózónak, azoknak is, akikre e kötelezettség nem vonatkozik, érdemes átgondolni a lehetséges adóalap csökkentő tételeket. Így merült fel kérdésként az is, hogy egy cég által megvásárolt családi ház bekerülési értékével lehet-e csökkenteni a társasági adó alapját a 7. § (1) zs) pontjára hivatkozva.


A hivatkozott paragrafus alapján az ingatlan beruházás bekerülési értékével csökkenthető a társasági adó alapja, de ennek számos feltétele van:
 - az adózó az adóév végén Kkv besorolású;
 - az ingatlan korábban még használatba nem vett, azaz új;
 - az üzemkörön kívüli ingatlanok ki vannak zárva;
 - a beruházás bekerülési értéke nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál;
 - az adóalapot csökkentő összeg Tao. tv. szerinti adókulccsal számított hányada bele kell férjen az Európai Uniótól, illetve a Magyar Államtól az adóévben igénybe vehető támogatások megengedett mértékébe;
 - az adóév egészében a társaság valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély.

Az üzemkörön kívüli ingatlan fogalmát a Tao tv. határozza meg. Üzemkörön kívüli ezek szerint az olyan ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény. 

Az ingatlan helyes besorolása az adózó felelőssége. Elviekben egy újonnan vásárolt, vagy épített (építtetett) lakóingatlan is lehet közvetlenül a tevékenységgel összefüggő abban az esetben, ha ez a beruházás bérbeadás céljából valósult meg és a vállalkozás tevékenységi körei között szerepel az ingatlan bérbeadás, mint jövedelemszerző tevékenység.

Amennyiben vegyes használatú ingatlanról van szó, úgy az építési engedély-terv és a használatba vételi engedély lehet mérvadó, amely egyértelműen tartalmazza például, hogy az épület melyik része mondjuk terménytároló (a gabona kereskedéssel közvetlenül összefüggő)  és mely rész az étkező, vagy tisztálkodásra kialakított rész. A törvény úgy fogalmaz, hogy az  „elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény”, az üzemkörön kívüli.

Ha rendelkezésre áll az arány és ezek értéke, illetve ha több mint fele az ingatlannak (azaz "túlnyomórészt") közvetlenül a bevételszerző tevékenységet szolgálja, akkor az erre vonatkozó arányos rész figyelembe vehető az adóalap korrekciónál. Merészebb adózók azt is megkockáztathatják, hogy 50 százaléknál kisebb arány esetén is figyelembe veszik a bizonyíthatóan termelési célra készült, ismert költségvetésű és a használatba vételi engedélyben ilyenként megnevezett épületrészt.

Persze értelmezhető úgyis az „elsődlegesen”, hogy ha több mint fele közvetlenül szolgálja a bevételszerző tevékenységet, akkor az egész figyelembe vehető. Ez is egy védhető álláspont lehet, de a kockázat vitathatatlanul magasabb...


Jogszabályi környezet:

7. § (1) zs) az adóév utolsó napján kis- és középvállalkozásnak minősülő adózónál – ha igénybe kívánja venni a kedvezményt – a korábban még használatba nem vett ingatlan, valamint a korábban még használatba nem vett, a műszaki berendezések, gépek, járművek közé sorolandó tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében elszámolt adóévi beruházások értéke, továbbá az ingatlan bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értéke, valamint az immateriális javak között az adóévben állományba vett, korábban még használatba nem vett szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értéke, figyelemmel a (11)–(12) bekezdésben foglaltakra.

(11) Az (1) bekezdés zs) pontjában foglaltakat az adózó
a) abban az adóévben alkalmazhatja, amely adóév egészében valamennyi tagja (részvényese, üzletrész-tulajdonosa) az adózón kívül kizárólag magánszemély (ideértve az MRP-t is) volt,
b) nem alkalmazhatja az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékére, az üzemkörön kívüli ingatlan, az ültetvény bekerülési értékét növelő adóévi felújítás, bővítés, rendeltetés-változtatás, átalakítás értékére, valamint a hibás teljesítés miatt a jótállási időn belül cserébe kapott tárgyi eszköz, szoftvertermékek felhasználási joga, szellemi termék bekerülési értékére, ha a cserére visszaadott tárgyi eszközre, szoftvertermékek felhasználási jogára, szellemi termékre az adózó alkalmazta az (1) bekezdés zs) pontjának előírását.

(12) Az (1) bekezdés zs) pontja szerinti összeg nem haladhatja meg az adózás előtti eredményt, és nem lehet több 30 millió forintnál. Ennek az összegnek a 19. § szerinti adókulccsal számított értéke az állami támogatásokra vonatkozó rendelkezések alkalmazásában,
a) ha a beruházás elsődleges mezőgazdasági termelést szolgál, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak minősül,
b) ha a beruházás mezőgazdasági termék feldolgozását vagy mezőgazdasági termék forgalmazását szolgálja az adózó választása szerint, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló rendeletben foglalt támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül;
c) minden más esetben az adózó választása szerint, az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak, vagy a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásra vonatkozó bizottsági rendeletben foglaltak szerinti támogatásnak minősül.

34/a. üzemkörön kívüli ingatlan: az az ingatlan, amely nincs az adózó vállalkozási tevékenységével közvetlen összefüggésben; ilyennek minősül különösen az üzemen belüli lakóépület, valamint az elsődlegesen jóléti célt szolgáló épület, építmény;

Sikeres  - az adófeltöltést, adóbevallást könnyítő, gyorsító - segédleteinkből:

Társasági adó 2016 kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

KKV meghatározó és nyilvántartó

Árfolyamveszteség kalkulátor

Veszteségelhatárolás nyilvántartó

Vállalkozások kamatelszámolása

Iparűzési adó kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése