A családi kedvezmény érvényesítése év közben

A családi kedvezmény érvényesítési lehetőségeit vizsgálva elsősorban az Szja törvénynek a fizetendő adóelőlegre vonatkozó szabályát kell figyelembe venni: 49. § (1) Az adóelőleg a 47. § szerint megállapított adóelőleg-alap – családi kedvezményt érvényesítő magánszemély esetében az adóévben az adóelőleg megállapításánál általa, illetve más jogosult által korábban még nem érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap – összege után az adó mértékével számított összeg, figyelemmel a (2)–(4) bekezdésben foglalt rendelkezésekre is.

Különböző olyan élethelyzetek vannak, amikor a tárgyhóra eső jogos családi kedvezmény nem teljes mértékben érvényesíthető. Például egy három gyermeket egyedül nevelő szülő, ha a rendszeres havi alapbére a minimálbér közelében van, akkor a  három és minden további eltartott esetén érvényesíthető havi  206 250 forint adóalap kedvezmény, ami esetünkben adókedvezményre átszámított 99 000 forint csak töredékében vehető figyelembe. Ez igaz még akkor is, ha a 2014 évtől hatályos, az egészségbiztosítási- és nyugdíjjárulék terhére kiterjedő elszámolhatóságot szintén bekalkuláljuk.

Amennyiben a szóban forgó szülő egy adott hónapban nagyobb jutalmat kap, vagy történetesen jutalékos teljesítmény bérezésben van, akkor felmerül a kérdés, hogy a nagyobb adóelőleg alappal rendelkező hónapban figyelembe veheti-e a korábbi hónapokban a kisebb jövedelem miatt nem érvényesített családi kedvezményt is? Anélkül, hogy törvényi tanulmányokat folytatnánk, az igazságérzetünk alapján igen a válasz. Érvényesítheti, hiszen mi alapján kellene az állam számára megelőlegeznie jelentős összegeket, amelyek az év végét követően az éves adóbevallásban visszaigényelhetők?

Véleményünk szerint a törvénynek ezt a lehetőséget alanyi jogon kell mindenki számára biztosítania. A "korábban még nem érvényesített családi kedvezménnyel csökkentett adóelőleg-alap" kifejezés is ezt támasztja alá. Ennek ellenére hiába kutattunk ilyen jellegű értelmezés után az internetes adatbázisban, nem találtunk olyan állásfoglalást, vagy szakmai véleményt, amelyik ezt támasztaná alá. Legalábbis nekünk nem sikerült!

Így maradt támaszunk a hivatkozott paragrafus (3) bekezdése: "(3) Az adóelőleg-levonásra kötelezett kifizető (ideértve az adóelőleget megállapító munkáltatót is) az állami adóhatósághoz bejelentett módszerrel állapítja meg az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Nem kell bejelentést tenni olyan módszer választása esetén, amelyet a számítástechnikai program kidolgozója az állami adóhatósághoz bejelentett."

A fenti bekezdés alapján a kifizetőre van bízva, hogy eldöntse hogyan jár el. Ha olyan bérszámfejtő programmal dolgozik, amelyik teljesíti a "módszer" iránt támasztott követelményeket, vagy ettől függetlenül bejelenti, hogy a családi kedvezményt göngyölítéses módszerrel veszi figyelembe az adóelőleg megállapításánál, akkor mehet az évközi elszámolás. Ha nem biztosítottak ezek a feltételek, akkor pedig a munkavállaló várhat a pénzére több hónapon keresztül, hiszen a kifizetőt ő nem kötelezheti a számára kedvezőbb elszámolásra. Olvastunk is olyan adóhatósági iránymutatást, amely bérleti díjból származó, az összevont adóalapba tartozó jövedelem kapcsán így fogalmazott: "A Szja tv. 49. § (3) bekezdése értelmében pedig az adóelőleget megállapító kifizető az állami adóhatósághoz bejelentett - az általános szabályoktól eltérő - módszer szerint is megállapíthatja az adóelőleget, ha ez által az adóévi adó megállapításánál jelentkező adókülönbözet mérsékelhető. Ez azt jelenti, hogy a kifizető figyelembe veheti a családi kedvezmény érvényesítését kérő, jogszerűen megtett nyilatkozatokat, ha olyan előzetesen bejelentett adóelőleg-levonási módszert alkalmaz, amely a nem munkáltatóként havi rendszerességgel teljesített kifizetéseknél is biztosítja a kedvezmény érvényesítésének lehetőségét. Nem vitatható, hogy ehhez szükség van a kifizető együttműködési készségére is, mivel kötelezettséget erre vonatkozóan az Szja tv. nem ír elő.".

Vajon így van-e ez? Mint oly sok esetben, most is a jogalkotónak egy olyan megfogalmazásával állunk szemben, amelyik a "se veled, se nélküled" esete. Nem azt közli velünk, hogy "...módszerrel meg kell állapítani" és azt sem "...módszerrel is megállapíthatja", hanem csak egyszerűen azt, hogy "...módszerrel állapítja meg". Ha ragaszkodunk a bekezdés szellemiségéhez, akkor kötelezőként is felfoghatjuk, minden olyan esetre, amikor ezáltal az év végi adókülönbözet mérsékelhető!

A jogalkalmazó eldöntheti, hogy csak a paragrafus első bekezdését veszi figyelembe és mint korábban még nem érvényesítettként figyelembe veszi, vagy a biztonságra hajtva (mert ugye jobb a békesség), úgy értelmezi a (3) bekezdést, ahogyan azt az iránymutatásból kiragadott szövegrészben olvastunk.

Bérkalkulátorunkban, mi mindkét elszámolási lehetőséget beépítettük: Bérkalkulátor

Közben a NAV oldalára felkerült egy családi kedvezmény kalkulátor:
http://www.nav.gov.hu/nav/szolgaltatasok/kalkulatorok/csaladi_kedvezmeny_kalk

Szintén a NAV oldaláról:
Tájékoztató a családi járulékkedvezmény érvényesítésével összefüggésben

"A családi járulékkedvezmény nem göngyölhető.
Előfordulhat, hogy a családi járulékkedvezmény érvényesítését követően fedezet hiányában még mindig marad érvényesíteni nem tudott családi kedvezmény.
Eltérő adóelőleg megállapítási módszer alkalmazása esetén arra van lehetőség, hogy a járulék terhére sem érvényesíthető adóelőnyt „visszaadóalaposítsák”, és azt hozzá adják a következő havi magánszemélyt megillető adóalap-kedvezmény összegéhez. Ezt az összeszámított összeget lehet érvényesíteni a következő havi személyi jövedelemadó-előleg alappal szemben."
http://www.nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/csaladi_jarulekkedvezmeny.html?query=csal%C3%A1di%20kedvezm%C3%A9ny


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Cafeteria 2014 - érdemes foglalkozni vele

A béren kívül 2014 évben is számos juttatás adható a munkavállalóknak. A téma minden pénzügyekkel foglalkozó szakember részéről figyelmet érdemel. A nem pénzbeli juttatások lehetnek adómentesek, illetve kedvezőbben adózók, mint a bérek. Ez utóbbiak is két csoportra oszthatók:
- béren kívüli juttatások (adóteher 35,7%),
- egyes meghatározott juttatások (adóteher 51,17%).

A bérek és a béren kívüli juttatások közötti különbséget az alábbi példával tudjuk szemléltetni.
Vegyük a 250 E Ft és 150 E Ft bérköltség (bruttó bér + Járulékai) közötti különbség alapján mennyivel több nettó bért lehet kifizetni egy egy gyermeket eltartó munkavállalónak. Ez az összeg, a nagyobb bér esetén plusz 50.973 Ft nettót jelent. Vagyis 100 E Ft plusz bérköltségnek körülbelül a fele vehető ki nettóban.
Ugyanebből a 100 E Ft különbségből, ha nem béremelésre, hanem valamilyen értelmes (a munkavállalónak amúgy is kiadást jelentő) béren kívüli juttatásra fordítjuk, akkor 73.700 forint értéket tudunk adni. A különbség 22.727 Ft. egy főre, egy hónapra. Éves szinten ez 272.727 Ft. A béren kívüli juttatások maximális éves keret változatlanul 500 E Ft.

Természetesen ez az arány még kedvezőbb is lehet, ha adómentes juttatások is kerülnek a választékba.

Az idei évben újabb elemekkel gazdagodott, illetve módosult a kínálat.
Sportrendezvényekre szóló belépőjegy, bérlet már korlátlan összegben adható adómentesen.
A kulturális rendezvényekre szóló belépőjegyek, bérletek évi 50 E Ft-ig mentesek adó alól.
A lakáscélú támogatás esetében is bővültek a lehetőségek. Nemcsak a vásárlást, hanem a hitel törlesztését is lehet támogatni.

A Széchenyi Pihenő Kártya használatát az 55/2011. (IV. 12.) Korm. rendelet szabályozza.
(a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól).

Továbbra is a legnépszerűbb az Erzsébet-utalvány, amely a szerződött vendéglátó egységekben és élelmiszer üzletekben egyaránt felhasználható. Az étkezési Erzsébet-utalvány kedvezményes adózással 8.000 forint keretösszegig adható havonta, de az említett kereten felül adott utalványok adózása is kedvezőbb, mint a bér formájában történő jövedelem szerzés.

A törvény előírja, hogy a Cafetéria keretében adott juttatásokról nyilvántartást kell vezetni.

Kapcsolódó termékeink:

Cafeteria nyilvántartó

Cafeteria szabályzat minta





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.