Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. július 11., csütörtök

Pénzmosási szabályzat jóváhagyása a felügyeleti szerv által

A 2013: LII. törvény több ponton is módosította a "Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényt. Az új rendelkezések 2013. július 1-től léptek hatályba. Ebben az írásunkban a kötelező belső szabályzatra vonatkozó változásokra térünk ki.

Mikor kell módosítani a szabályzatot?
Változatlan az, hogy a belső szabályzat elkészítése kötelező. Az is, hogy a felügyeleti szerv nem kötelező érvényű mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre. Új elem, hogy a felügyeleti szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani a mintaszabályzatot. Ugyanez a kötelezettség törvény módosításait követően is fennáll, függetlenül a kétéves szabálytól. Ezzel összefüggésben a szolgáltató is el kell végezze a módosításokat, amennyiben ez szükséges.
A törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát a törvény hatálybalépését (módosítását) követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
A törvény 2007. december 15-én lépett hatályba. Tehát értelmezésünk szerint, aki ezen időpont előtt alakult és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó vállalkozás, annak   rendelkeznie kell naprakész szabályzattal, de nem szükséges a felügyeleti hatósággal jóváhagyatnia!

A módosítási kötelezettség akkor is fennáll, ha a szolgáltató belső rendjében változás következik be!

Kinek és mikor kell beküldeni a szabályzatot a felügyelet részére?
A törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
Tehát a felsorolt pontok alá tartozó tevékenységek esetében a tevékenységre vonatkozó engedélykérelemmel együtt kell (kellett) jóváhagyás céljából benyújtani a szabályzatot.

Az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
Ebből azt a következtetést tudjuk levonni, hogy a törvény 2007. december 15-i hatályba lépése után alakult és a pénzmosási törvény hatálya alá tartozó minden vállalkozásnak, olyan szabályzattal kell rendelkeznie amelyet a felügyeleti hatóság jóváhagyott!

Mindettől függetlenül, kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést. Tehát az ilyen vállalkozások, csak akkor léphetik túl a készpénz korlátot, ha rendelkeznek jóváhagyott szabályzattal, függetlenül attól, hogy mikor alakultak.

Természetesen a módosításokat mindenkinek el kell végezni, de már senkinek nem kell újból jóváhagyatnia.

Kik tartoznak a törvény hatálya alá?
  • 1. § (1) E törvény hatálya – a (3)–(5) bekezdésben foglalt kivételekkel – kiterjed arra, aki Magyarország területén
  • a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • b) befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt;
  • c) biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • d) árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytat;
  • e) nemzetközi postautalvány-felvételt és -kézbesítést folytat;
  • f) ingatlanügylettel kapcsolatos tevékenységet folytat;
  • g) könyvvizsgálói tevékenységet folytat;
  • h) könyvviteli (könyvelői), adószakértői, okleveles adószakértői, adótanácsadói tevékenységet megbízási, illetve vállalkozási jogviszony alapján folytat;
  • i) játékkaszinót, elektronikus kaszinót vagy kártyatermet működtet;
  • j) nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik;
  • k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;
  • l) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik;
  • m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez.

Változatlan készpénz korlát
Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Jogkövetkezmények
Jelentősen megnövekedtek a kiszabható bírság tételek. Eddig 5 millió, illetve 1 millió volt a felső határ. A különböző felszólítási intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.

A törvény szövege:

Belső szabályzat

33. § (1) E törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot (a továbbiakban: szabályzat) készíteni.
(2) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzatot jóváhagyja, ha az tartalmazza az e törvény és a végrehajtására kiadott rendelet szerinti kötelező tartalmi elemeket, és jogszabállyal nem ellentétes.
(3) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a szabályzat kidolgozásához nem kötelező jellegű ajánlásként – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével – mintaszabályzatokat bocsát rendelkezésre.
(3a) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv köteles kétévente felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(3b) A (3) bekezdésben meghatározott mintaszabályzatot az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével köteles e törvény módosításait követően felülvizsgálni és módosítani.
(3c) A szolgáltató a jogszabályban, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által rendelkezésre bocsátott mintaszabályzatban vagy a belső rendjében bekövetkezett változást követően köteles a belső szabályzatát felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.
(4) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

35. § (1) E törvény rendelkezéseinek a megsértése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése esetén az 5. § a)–c), f) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:
a) felhívja a szolgáltatót, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket e törvény rendelkezéseinek betartására, a feltárt hiányosságok megszüntetésére;
b) javaslatot tesz a szolgáltatónak
ba) az 1. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenységet ellátó alkalmazottak (vezetők) speciális képzési programban való részvételére vagy megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező alkalmazottak (vezetők) felvételére,
bb) a szabályzat meghatározott határidőn belüli, meghatározott szempontok szerinti átdolgozására;
bc) vizsgálat lefolytatására a szabályzat szerint és a felelőssel szembeni eljárás kezdeményezésre;
c) figyelmezteti a szolgáltatót;
d) határozattal megállapítja a jogsértés tényét, s egyben elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését;
e) kötelezi a szolgáltatót a jogsértés abbahagyására;
f) az a)–e) pontban felsorolt intézkedések mellett vagy önállóan az 1. § (1) bekezdés a)–e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében kétszázezertől ötszázmillió forintig terjedő bírságot, az 1. § (1) bekezdés f), h)–i), j) és k) pontjában meghatározott tevékenységet végző szolgáltató esetében ötvenezertől húszmillió forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(2) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet és a szolgáltató vezetője a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit.
(3) A szolgáltatóval szemben az (1) bekezdésben meghatározott intézkedést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a szolgáltató jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, és a szolgáltató alkalmazottja a szolgáltató javára sérti meg e törvény rendelkezéseit úgy, hogy a szolgáltató vezetője felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségének a teljesítése a jogsértést megakadályozhatta volna.
(4) Az 5. § c), f)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az intézkedések alkalmazásánál tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/A. § (1) A felügyelet ellátása során az 5. § d) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a könyvvizsgálói törvény, az 5. § e) pont ea) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az Ütv., az 5. § e) pont eb) alpontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Kjt. rendelkezéseivel összhangban tekintettel van:
a) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a súlyosságára,
b) a szabály megsértésének vagy a hiányosságnak a szolgáltatóra vagy ügyfeleire gyakorolt hatására,
c) a felelős személyek által a felügyeletet ellátó szervvel szemben tanúsított együttműködésre,
d) a szabályok megsértésének ismétlődésére vagy gyakoriságára.
35/B. § Az e törvényben meghatározott felügyeletet ellátó szerv a felügyeleti tevékenységének gyakorlása során biztosítja a szolgáltatónak a Kit., valamint a Kit. szerinti uniós jogi aktusoknak való megfelelését.

45. § (1) E törvény hatálybalépését követően az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv e törvény hatálybalépésétől számított 45 napon belül bocsátja rendelkezésre a mintaszabályzatokat.
(2) E törvény hatálybalépésekor működő szolgáltató a szabályzatát e törvény hatálybalépését követő kilencven napon belül köteles e törvény rendelkezéseinek megfelelően átdolgozni.
(3) E törvény hatálybalépése után megalakuló, az 1. § (1) bekezdésének a)–e), i) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató szolgáltató tevékenységének engedélyezéséhez a külön törvényekben megállapított feltételek mellett szükséges az is, hogy szabályzatát az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából az engedélykérelemmel együtt benyújtsa.
(4) E törvény hatálybalépését követően az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott tevékenységet a Hpt. 2. számú melléklet I. Fejezet 9. pontjának g) alpontja szerinti pénzforgalmi szolgáltatás végzésével megkezdő szolgáltató, valamint az 1. § (1) bekezdésének f)–h), j) és m) pontjában meghatározott tevékenységet megkezdő szolgáltató tevékenysége megkezdését követő kilencven napon belül köteles szabályzatot készíteni és azt az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szervnek jóváhagyás céljából benyújtani.
(5) A Magyar Ügyvédi Kamara az egyéni ügyvédekre és az egyszemélyes irodákra vonatkozóan, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara a közjegyzőkre vonatkozóan e törvény hatálybalépésétől számított 90 napon belül készíti el a szabályzatot.
(6) Az árukereskedelmi tevékenységet folytató szolgáltató, ha nem szerepel a 33. § (4) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2008. március 15-éig fogadhat el hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

Záró és felhatalmazó rendelkezések

39. § (1) E törvény – a (2)–(9) bekezdésekben foglalt kivétellel – 2007. december 14-én lép hatályba.
(2)
(3) Az 1–38. §, 40. §, 42–43. §, 46–51. §, 54–55. § és 56. § 2007. december 15-én lép hatályba.
Jogforrás: Nemzeti Jogszabálytár

A kötelező pénzmosási szabályzat elkészítésében komoly segítséget jelentenek szabályzat mintáink:

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2 megjegyzés:

  1. Én is arra jutottam,hogy annak a szolgáltatónak,amelyik 2007.december 14 előtt alakult,nem kell/ett/ beküldenie a szabályzatát jóváhagyásra,és a továbbiakban sem kell.A kijelölt személyt azonban be kellett /volna / jelentenie?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szerintem akire vonatkozik a törvény, annak be kell jelentenie a kijelölt személyt. Nincs a törvényben olyan átmeneti rendelkezés, amelyik a 23. § (3) bekezdés szerinti kötelezettség alól felmentést adna. "A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a pénzügyi információs egységként működő hatóságot tájékoztatni."

      Törlés