Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. július 11., csütörtök

A tényleges tulajdonos fogalma a pénzmosási törvényben

A 2013: LII. törvény több ponton is módosította a  "Pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény"-t.

Az egyik lényeges módosítás a tényleges tulajdonos fogalmának pontosítására vonatkozik. A jogalkalmazók a legtöbb esetben bizonytalanul álltak egy-egy átvilágítási feladat előtt, amikor az ügyfél képviseletében a vezető tisztségviselő járt el.
  •  ügyfél: aki a szolgáltatóval  a törvényben megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt [1. § (1)], illetve a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad;
  • A törvényben  meghatározott esetben [6. § (1)] az ügyfél köteles a szolgáltató részére írásbeli nyilatkozatot tenni [8. § (1)] arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el.
A vezető tisztségviselő eddig nem szerepelt tényleges tulajdonos megtestesítőjeként a törvényi felsorolásban, ezért úgy kellett tekinteni rá, mint aki nem a saját nevében jár el. Ennek pedig az volt a következménye, hogy a vezető tisztségviselő adatai, mint a tényleges tulajdonos nevében eljáró és az általa képviselt szervezet adatai mellett a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatokat is rögzíteni kellett. Legalábbis a tapasztalataink szerint, a szakma képviselői többnyire ezt tették, mondván hogy igaz, ez több adminisztrációval jár, de ha több adat kerül rögzítésre, abból baj nem lehet. Bonyolította a helyzetet, ha külföldi anyavállalat volt egy magyarországi leányvállalat tulajdonosa. A tényleges tulajdonos csak magánszemély lehet, ezért további kutatást kellett lefolytatni, egészen addig, amíg ki nem derült, hogy kik a meghatározó befolyással rendelkező magánszemély tulajdonosok.

A legutóbbi törvénymódosítás alkalmából ez a vezető tisztségviselőkre vonatkozó dilemma megoldódott. A július 1-től hatályos törvény 3. § -ában szerepel egy re) alpont, amely kimondja, hogy tényleges tulajdonosnak, tehát saját nevében eljárónak kell tekinteni  az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét is.

Ez a módosítás azt jelenti, hogy az átvilágítás során gazdálkodó szervezettel történő szerződéskötés esetében, illetve minden olyan esetben, amikor a törvény előírja az átvilágítási kötelezettséget, ha a vezető tisztségviselő az eljáró személy, akkor az ő adatai mellett elég a gazdálkodó szervezet adatait rögzíteni.

Természetesen, ha olyan természetes személlyel kerülünk kapcsolatba, akire a 3. § r) bekezdésében felsoroltak nem illenek rá, akkor az ilyen személyre úgy kell tekinteni, mint, aki nem a saját nevében jár el és adatai, illetve a gazdálkodó szervezet adatai mellett (akit képvisel), a tényleges tulajdonos adatait is rögzíteni kell.

r) tényleges tulajdonos:
ra) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685/B. § (3) bekezdésében meghatározott módon – közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,
rb) az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben – a Ptk. 685/B. § (2) bekezdésében meghatározott – meghatározó befolyással rendelkezik,
rc) az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyleti megbízást végrehajtanak,
rd) alapítványok esetében az a természetes személy,
1. aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták,
2. akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy
3. aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár, továbbá
re) az ra)–rb) alpontokban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;
(12 A 3. § r) pontja a 2013: LII. törvény 1. § (2) bekezdésével megállapított szöveg.)

Amennyiben nem a vezető tisztségviselő az ügyletben eljáró magánszemély, úgy tisztázni kell, hogy van-e meghatározó befolyása a szervezetben, amelyet képvisel. Ha a válasz igen, akkor reá is úgy lehet tekinteni, mint aki a saját nevében jár el és elég az eljáró magánszemély, illetve a képviselt szervezet adatait rögzíteni. A meghatározó befolyás megállapítása a Ptk. 685/B. § alapján történik:

Ptk.685/B. §570 (1) Többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
(2) A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és
a) jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy
b) a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.
(3) A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a (2) bekezdés szerinti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) megillető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni.
(4) A 685. § b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani.

A Ptk. szerinti többségi befolyás megállapítását segíti a "Kapcsolt vállalkozás vizsgáló" segédletünk:

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

A kötelező pénzmosási szabályzat elkészítésében komoly segítséget jelentenek szabályzat mintáink:

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése