Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. április 3., szerda

Személybiztosítások meghatározásai

A személybiztosításokkal kapcsolatos adózási szabályok 3013. január 1-től jelentősen megváltoztak. A téma kiterjedtségére tekintettel külön bejegyzésben dolgozzuk fel a részleteket. Jelen írásunk a fogalmak áttekintését célozza meg. Külön foglalkozunk a befizetéseket (rendszeres és eseti díjfizetések) érintő adózási kérdésekkel, és ezen belül elsősorban a munkáltató (kifizető) által a magánszemélynek biztosított juttatásokkal. Egy további rész pedig a biztosító szolgáltatásait, illetve a lejárati és visszavásárlási teljesítések adózási konzekvenciáit taglalja.


Fogalmak az Szja törvényben

64. Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében a biztosító által juttatott vagyoni érték.
Ez a meghatározás nagyon fontos akkor, amikor a biztosító által a szerződés futamideje alatt, vagy végén, biztosítási esemény bekövetkezése miatt teljesít kifizetést. A biztosítói szolgáltatások adómentességére, vagy adókötelezettségére a Szja tv. 1. számú melléklete, a 65. § és a 28. § tartalmaz rendelkezéseket.

89. Adóköteles biztosítási díj: magánszemély biztosítottra kötött biztosítási szerződés alapján más személy által fizetett díj (ide nem értve a magánnyugdíjpénztár által biztosítóintézettől történő járadékvásárlás ellenértékét és a biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját) a biztosított magánszemélynél.
A más személy lehet például a munkáltató, de nem lehet más magánszemély, mert az minden esetben adómentes. 
A követendő logika a díjfizetés tekintetében az, hogy minden - a kifizető által (magánszemély javára kötött szerződés alapján) fizetett biztosítási díj, mely nem adómentes, az adóköteles, ha a biztosító szolgáltatására a biztosított magánszemély kedvezményezettként válik jogosulttá!

90. Személybiztosítás: az élet-, a baleset- és a betegségbiztosítás.


91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.

Ez a meghatározás nagyon fontos akkor, amikor az adómentes, illetve adóköteles személybiztosítást meg kell különböztetni. Az Szja tv. szerinti adómentes díjak, akkor sem válnak adókötelessé (s így egyéb meghatározott juttatássá), ha azokat a biztosított munkavállaló helyett a szerződő munkáltató fizeti meg. 

92. Életbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a természetes személy halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése vagy más esemény bekövetkezése esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg kifizetésére, járadék élethosszig tartó vagy meghatározott időszakra történő folyósítására vállal kötelezettséget.

94. Betegségbiztosítás (vagy egészségbiztosítás): az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatások teljesítésére vállal kötelezettséget, azzal, hogy betegségbiztosítás esetében a biztosító szolgáltatása kiterjedhet a szerződésben meghatározott, biztosítási eseménnyel kapcsolatban álló egészségügyi szolgáltatások miatt felmerült költségek egészségügyi szolgáltató számára történő megtérítésére is.

95. Balesetbiztosítás: az olyan személybiztosítás, amely alapján a biztosító a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rokkantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, valamint a szerződésben meghatározott egyéb szolgáltatásra vállal kötelezettséget.
98. Biztosító teljesítése: a biztosító által a biztosítási jogviszonyra tekintettel bármilyen jogcímen kifizetett összeg, juttatott vagyoni érték, tekintettel az 1. számú melléklet rendelkezéseire is.


A PSZÁF honlapján információkat találunk a biztosítási típusokkal kapcsolatosan.


A haláleseti (kockázati) életbiztosítás

Kockázati életbiztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, akkor egy előre meghatározott személy – a kedvezményezett– részére egy előre meghatározott összeget (biztosítási összeg) fizet ki. Ha a tartam lejártakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül megszűnik.

Az "egész életre szóló", vagy angol terminológiája alapján a "whole life" biztosítás, a kockázati biztosítás egy speciális fajtája. Itt a biztosítás tartama a biztosított hátralévő élete, így mindenképpen kifizetéssel szűnik meg. Jellemző megoldás a whole life biztosítás esetében, hogy a díjfizetési periódust korlátozzák, pl. az ügyfél 80 éves koráig, és ezután a biztosítás díjfizetés nélkül marad érvényben.


Az elérési biztosítás

Az elérési biztosítás esetén - a szerződő díjfizetése ellenében - a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy ha a biztosítási tartam eltelte után is életben van, akkor részére (vagy egy előre meghatározott kedvezményezett részére) a biztosítási összeget kifizeti. Ha a biztosított a tartam lejárta előtt meghal, akkor a biztosítás megszűnik, és a már befizetett díjak valamint a felhalmozott hozam a kedvezményezettet, annak hiányában pedig az örököst illeti.


Vegyes biztosítás

Az egyik leggyakoribb életbiztosítási termék a vegyes biztosítás, mely a kockázati és elérési biztosítás kombinációja. Itt a biztosítási esemény:
- a biztosított életben léte a biztosítás lejártakor, vagy
- halála, a biztosítási időtartam alatt.
A biztosítás alapszolgáltatása ennél a formánál tehát a következő:
- ha a biztosított az előre rögzített tartam lejártakor életben van, úgy a biztosító kifizeti az akkor érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.
- a a biztosított a biztosítási időtartam alatt meghal, úgy a biztosító kifizeti a halál időpontjában érvényes (nyereséggel növelt) biztosítási összeget.


A befektetési egységekhez kötött, más néven unit-linked biztosítás

A befektetési életbiztosítás esetében szemben a klasszikus életbiztosításokkal - a szerződő megválaszthatja, hogy az általa befizetett díj egy részét, az életbiztosítási díjtartalékot milyen típusú és kockázatú befektetésekbe helyezze el a biztosító.

A befektetési életbiztosítás célja, szolgáltatásai a vegyes biztosításhoz hasonlóak. Általában ugyanazok a maradékjogok is érvényesíthetők, valamint kiegészítő biztosítások is köthetők ehhez a típushoz.
Ha a biztosított a biztosítási tartam lejártakor életben van, a biztosító kifizeti a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét. Ha a biztosított a biztosítás időtartamán belül meghal, a biztosító kifizeti a szerződésben meghatározott biztosítási összeget, illetőleg - ha ez magasabb összeg! - a számlán nyilvántartott egységek vételi árfolyamon számított értékét.


Kiegészítő biztosítások

A biztosításokhoz általában további kockázatokra, önálló szolgáltatást nyújtó, kiegészítő jellegű biztosítások is köthetők. Ezek a kiegészítő biztosítások technikai megoldásaikban (díjfizetés gyakorisága, inflációkövetés stb.) igazodnak a „fő” biztosításhoz, és annak megszűntével ezek is automatikusan megszűnnek.
Ilyenek lehetnek például:
- baleseti halál esetén a haláleseti szolgáltatáson felüli, további szolgáltatás biztosítása,
- szolgáltatás rokkantság, kórházi ápolás, műtét esetén, ha az ok baleset volt,
- szolgáltatás betegség miatt bekövetkező rokkantság, műtét, kórházi ápolás esetén,
- rettegett vagy kritikus betegségek (rák, infarktus, szélütés) bekövetkezése esetén járó szolgáltatások,
- meghatározott esemény bekövetkezte után a hátralevő díjak átvállalása,
- a díjnövelés kiegészítő biztosítás (opció) lehetővé teszi, hogy bizonyos időszakonként a szerződő új kockázat-elbírálás nélkül emelje a biztosítás díját és összegét.


A 2003. évi LX. tv. szintén tartalmaz fogalmi meghatározásokat.


Az életbiztosítási ág ágazatok szerinti kockázati besorolása

I. Hagyományos életbiztosítások, úgymint
– határozott tartamú és teljes életre szóló haláleseti biztosítás,
– elérési és díjvisszatérítéses elérési biztosítás,
– halálesetre és elérésre szóló vegyes biztosítás,
– meghatározott tartamra szóló (term fix) biztosítás,
– halasztott, még meg nem indult járadékbiztosítás,
– azonnal induló, illetve már megindult járadékbiztosítás,
– baleseti és betegségi kiegészítő biztosítások.
II. Házassági biztosítás, születési biztosítás, ahol a házasság vagy a születés biztosítási esemény.
III. Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás.
IV. Egyéni és csoportos nyugdíjbiztosítás
– nyugdíjalapok kezelése,
– egyéni nyugdíjszámlák kezelése.
V. Társadalombiztosítási nyugdíjat kiegészítő járadékbiztosítás.
(2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről)



Hasznos linkek:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV

Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu






Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése