Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2013. április 3., szerda

Az életbiztosításokkal kapcsolatos díjfizetések adózási kérdései

Az életbiztosítások tekintetében, amikor adózási szabályokat vizsgálunk, különbséget kell tenni a tartam alatt a biztosítónak történő befizetések, a tartam alatt a biztosító által nyújtott szolgáltatások és a biztosítónak a lejáratkori (megszűnéskori) teljesítése között.


A befizetések tekintetében, főszabály szerint az adóköteles biztosítási díj címén (itt biztosítás alatt nem csak a személybiztosítást kell érteni) a munkavállalónak nyújtott juttatás nem önálló tevékenységből származó bevételként adózik. Ez alól kivételt képeznek azok a juttatások, ahol az adóköteles biztosítási díj utáni adó a kifizetőt terheli.

Amennyiben Szja tv. szerinti adóköteles a biztosítási díj, úgy magánszemély bevételének adókötelezettsége    az Szja tv. 2. § (6) bekezdése alapján - felek között fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.

 2. § (6) A Magyarországon adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét e törvény szerint kell megállapítani, és az adókötelezettségeket (ideértve a jövedelem megállapítását is) ennek megfelelően kell teljesíteni. A jogcím meghatározásánál a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszonyt és a szerzés körülményeit kell figyelembe venni. Az előzőek szerint meghatározott jogcímen a bevétel kifizetőjeként járhat el az említett felek közül az a személy, amelyikkel a magánszemély a szerzés körülményeit is figyelembe véve a bevétel jogcímét meghatározó jogviszonyban áll, ha ez a kifizető az e bevétellel kapcsolatos, jogszabályban előírt kötelezettségeinek teljesítése érdekében szükséges adatokkal rendelkezik, akkor is, ha a bevételt más személy fizeti (fizette) ki, vagy folyósítja (folyósította). Ha az adó megfizetésére e törvény előírásai szerint a kifizető kötelezett, e kötelezettsége független a magánszemély illetőségétől.



Nem önálló tevékenység


  • (szerződő) adózó munkavállalója - Szja tv. 24. § (1) a),
  • társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja - Szja tv. 24. § (1) c),
  • gazdasági társaság. vezető tisztségviselője - Szja tv. 24. § (1) bekezdés d) 
  • jogszabály alapján választott tisztségviselő - Szja tv.  4. § (1) e) (polgármester, alpolgármester sajátos foglalkoztatási  jogviszony),

Az Szja tv. 25. § (1) alapján: nem önálló tevékenységből származó bevétel a más személy által fizetett adóköteles biztosítási díj címén kapott bevétel (feltéve, hogy az adóköteles biztosítási díj utáni adó nem a kifizetőt terheli).

  • a személyi jövedelemadó kötelezettség (16 %),
  • a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. § (1) bekezdés a) pontja, a 19. § (2)-(3) bekezdése és 24. §-a alapján 10 % nyugdíjjárulék,
  • 8,5 % egészségbiztosítási járulék. 
  •  az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 545. § (1) bekezdés a) pontja, 455. § (1)-(2) bekezdés és a 459. § (1) bekezdése alapján 27 % szociális hozzájárulási adó. 
Önálló tevékenység 
  • gazdasági társaság tagja, aki megbízási jogviszonyban látja el feladatát (nem ügyvezetőit!) - 16. § (3) bekezdés, - 
  • önkormányzat képviselő testületének tagjai - 16. § (1) bekezdés 
  • gazdasági társaság tulajdonosa, aki nem ügyvezető és nem működik személyesen közre a társaságban (nincs jogviszony) - 28. §.

- Társadalmi megbízatású nem lehet, mert az 1994. évi LXIV. törvény 13. § (3) bekezdés alapján ők nem részesülhetnek „egyéb juttatásban”.
1994. évi LXIV. tv. 13. § (3) A társadalmi megbízatású polgármester nem jogosult jubileumi jutalomra, napidíjra, közszolgálati járadékra, valamint az egyéb juttatásokra.


Nem önálló tevékenységből származó bevétel


Nem önálló tevékenység esetén a munkáltató által fizetett biztosítási díj tekintetében:
A munkavállalót terheli:
A  munkáltatót (kifizetőt) terheli:
Minden közteher alapja  - az adott jogszabály rendelkezésének megfelelően - az adóköteles biztosítási díj.



Ha a kifizető és a juttatásban részesülő közötti jogviszony nem sorolható be a nem önálló tevékenységek közé, akkor az alábbi két eset lehetséges még.

Egyéb jövedelem 



Egyes meghatározott juttatás:
A 70. § (1) c) szerint egyes meghatározott juttatásnak minősül:  a kifizető által magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj.


A  70. § (1) c) bekezdésben megfogalmazott szabály szerint 2013. január 1-től a munkáltató (kifizető) által, személybiztosítás címén befizetett rendszeres adóköteles biztosítási díj egyes meghatározott juttatásnak minősül. Tehát ez a szabály kivon minden adóköteles személybiztosítási díjfizetést a 25. § (1) bekezdése alól (vagy a 16. §, illetve 28. § alól).

A 70. § (1) bekezdés c) pontja szerinti egyes meghatározott juttatás után 16 % személyi jövedelemadó és az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Eho tv.) 3. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti 27 % egészségügyi hozzájárulás a kifizetőt (ha a díjfizető a magánszemély munkáltatója, akkor a munkáltatót) terheli. Az adó és eho alapja az adóköteles díj 1,19-szerese. Az eseti és az egyszeri díjakat, a a rendszereshez hasonlóan 51,17%-os közteher terheli.


Átmeneti rendelkezések:
84/W. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló 2012. évi CLXXVIII. törvénnyel megállapított, illetve módosított rendelkezéseit a hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.
(3) Ha a biztosító 2012. december 31-ét követően olyan teljes életre szóló kockázati élet- és balesetbiztosításra teljesít kifizetést, amelynek volt adómentes díja, úgy a 2012. december 31-éig megfizetett díjra és az ahhoz kapcsolódó biztosítói teljesítésre e törvény 2012. december 31-én hatályos rendelkezéseit lehet alkalmazni, ha az a magánszemély számára kedvezőbb.
(4) E törvény
a) 1. számú melléklet 6. pont 6.3. alpontjának és 3. § 91. pontjának alkalmazása során a 2013. január 1. előtt adott engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket);
b) 65. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazása során a kamatjövedelem számításakor a 2013. január 1. előtt fizetett kockázati biztosítási díjat;
c) 65. § (3a) bekezdés alkalmazása során az elvárt díjon felül, 2013. január 1. előtt teljesített díjfizetést
figyelmen kívül kell hagyni.

Az átmeneti rendelkezést tartalmazó 84/W. § biztosításra vonatkozó (3)-(4) bekezdése a 70. § (1)  c) ponttal kapcsolatos szabályt nem tartalmaz. Ezért a főszabály szerint - "hatálybalépésük napjától megszerzett jövedelemre és keletkezett adókötelezettségre kell alkalmazni a (2)–(8) bekezdésben foglaltak figyelembevételével ..." - a 2012. december 31-ig megkötött szerződésekre is vonatkozik ez a szabály.
Ennek alapján a 2013. január 1. előtt megkötött szerződések alapján a kifizető által teljesített befizetések ezen időpontól kezdve a magánszemély 70. § (1) bekezdés c) pont szerinti jövedelmének számítanak, míg a törvény változása előtti időszakban  ezek a juttatások a 25. § (1) bekezdés szerinti nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek számítottak (bizonyos esetekben a 16. §, illetve a 28. § hatálya alá az írásunk elején részletezett módon).
Ide tartoznak a a munkáltató által fizetett, de a munkavállaló, mint biztosított és kedvezményezett javára kötött megtakarítási, befektetési jellegű biztosítások (van visszavásárlási érték és lejárati szolgáltatás). Általában ebbe a kategóriába sorolhatók a vegyes életbiztosítások, és a határozott tartamú befektetési egységekhez kötött  (unit-linked) életbiztosítások.

Adómentesség a befizetett díjak tekintetében


1. sz. melléklet:
6. A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:
6.3. a kockázati biztosítás más személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet által – az ugyanazon díjat fizető személy által ugyanazon biztosítottra tekintettel havonta, a minimálbér 30 százalékát meg nem haladóan – fizetett díja (csoportos biztosítás esetében a fizetett díj egy biztosítottra jutó része), kivéve az olyan kockázati biztosítás más személy által fizetett díját, amelyre a biztosító a szerződéses feltételekben meghatározott jogcímen (így különösen kármentesség jogcímen) az adott biztosítási időszak(ok)ra esedékes díj 30 százalékát meghaladó engedményt (díjvisszatérítést, más vagyoni értéket) nyújt; nem kell alkalmazni a kivételként meghatározott rendelkezést, ha az engedményre a díjat fizető más személy jogosult azzal, hogy ha utóbb a biztosítási szerződés úgy módosul, hogy az engedményre magánszemély válik jogosulttá, akkor a korábban más személy által fizetett kockázati biztosítás díjának egésze adóköteles biztosítási díjnak minősül a szerződés módosításának időpontjában;

A fenti határ átlépése esetén a határt meghaladó díjrész kifizetői adóteher mellett, 51,17%-os közteherrel adózik. A biztosítási díj 1,19 -es szorzóval megnövelt értéke képezi a 16%-os szja alapját. Ugyanez az alapja a 27%-os eho-nak is.
A kockázati biztosításoknak nincs visszavásárlási értéke és a nincs lejárati szolgáltatás sem.

91. Kockázati biztosítás: az olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azzal, hogy kockázati biztosításnak minősül a kockázati biztosítási elemeket is magában foglaló biztosítások esetében az igazoltan elkülönített kockázati biztosítási rész is.
Az Szja tv. szerinti adómentes díjak, akkor sem válnak adókötelessé (s így egyéb meghatározott juttatássá), ha azokat a biztosított munkavállaló helyett a szerződő munkáltató fizeti meg. A fogalom meghatározásából azt is láthatjuk, hogy a vegyes biztosítások és a befektetési egységekhez kötött (Unit-linked) biztosítások esetében is lehet adómentesen fizethető díjrész, amennyiben a kockázati elemek igazoltan elkülönítésre kerültek. A minősítés a baleset-, illetve a betegségbiztosításra is kiterjed, hiszen ezen biztosítás típusoknak sincs lejárati szolgáltatása.


Külön kerültek be a törvénybe 2013. január 1-től a teljes életre szóló (Whole life) biztosítások, határozatlan időtartamra szólnak és van visszavásárlási értékük.
6.9. a kockázati biztosításnak nem minősülő, határozatlan idejű, kizárólag halál esetére szóló életbiztosítás – szerződőként vagy a biztosítóhoz bejelentett díjfizetőként fizetett – rendszeres díja azzal, hogy rendszeres díjnak minősül az a díj, amelyet a biztosítási szerződés alapján legalább évente egy alkalommal kell fizetni, és amelynek összege nem haladja meg a biztosítási szerződés alapján az előző évi kötelezően fizetendő díjak együttes összegének a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a díjnövelés évét megelőző második évre vonatkozó éves fogyasztói áremelkedés 30 százalékponttal növelt értékét.

A vállalkozások körében nagyon népszerűvé vált  biztosítások 2012. december 31-ig  kockázatinak minősültek. Ezen minősítésük 2013. január 1-től megszűnt. Külön megítélés alá esnek adózási szempontból a rendszeres, illetve az eseti befizetések. A rendszeres díjak összeghatártól függetlenül adómentesek, de a rendszeresség kritériumának a törvényben előírt módon meg kell felelni. Az eseti díjak, illetve a rendszerességi kritérium szerinti összeghatárt túllépő díjak a 70. § (1) c) szerinti egyes meghatározott juttatások szabályai szerint adókötelesek az 51,17%-os közteherrel.


Hasznos linkek:

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete pszaf.hu

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről njt.hu
Biztosítást érintő jogszabályok (NAV) NAV

Adózási információk vállalkozások részére (ING Biztosító) ing.hu

1994. évi LXIV. törvény a polgármesteri tisztség ellátásának egyes kérdéseiről
és az önkormányzati képviselők tiszteletdíjáról njt.hu





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése