Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. november 14., szerda

Cégautó elszámolása - döbbenetes különbség?

A cégautóadóval kapcsolatos jogi szabályozás 2009. február 1-jétől a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt.) IV. fejezetébe került. Az adót negyedévenként önadózással (adómegállapítási-, adóbevallási- és adóbefizetési kötelezettség) kell megállapítani a naptári év minden olyan hónapjára, amelyben az adókötelezettség fennáll.


Cégautó szabályzat minta
A  cégautóadót a nem magánszemély tulajdonában álló, továbbá az olyan,
akár magánszemély tulajdonában álló magyar rendszámú, akár külföldön üzembe helyezett személygépkocsi után kell megfizetni, amely után az Sztv. szerinti költséget, ráfordítást, illetve az szja-törvény szerint tételes költségelszámolási módszerrel költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.

A vállalkozók többsége úgy vélekedik, hogy jobban megéri magánszemélyként üzemeltetni a gépjárművet és csak a kormányrendelet szerinti költségtérítést igénybe venni. Ebben az esetben ugyanis mentesülnek a cégautóadó fizetési kötelezettség alól.

A cégautóadó mértékének felemelését követően érzékelhetően megnövekedett a cégből "kihozott" gépjárművek száma.

A tévhit  - mely szerint ez az olcsóbb megoldás - valószínűleg abból adódik, hogy kevesen hasonlították össze a gépjárművel kapcsolatos összes kiadást és ennek a fedezetét előteremtő üzleti teljesítmény igényt.

Az igazság az, hogy - leszámítva a nem legális megoldásokat - a cég  tulajdonában tartott autó a vállalkozónak lényegesen kevesebbe kerül. Akár több milliót is lehet évente bukni egy kedvezőtlen döntés nyomán.

Mi készítettünk egy olyan kalkulátort, amelyik a szükséges paraméterek megadása után képes kimutatni a fentiekben vázolt különbséget.

A kalkulátor a bejegyzés alján található link segítségével ingyenesen letölthető.

A vállalkozás által birtokolt autó korlátozás nélkül használható magáncélra is, hiszen a társaság a  cégautóadó megfizetésével eleget tesz minden használatból eredő kötelezettségének.

A cég tulajdonában álló gépjárművel kapcsolatban sok olyan tisztázandó kérdés van, amely az üzemeltetés, a költségelszámolás, a jogosítványok, a nyilvántartások, a tárolás, a felelősség, illetve a vagyonvédelem témaköréhez tartoznak. E szabályok megalkotását, illetve rögzítését segíti elő az általunk megszerkesztett  Cégautó szabályzat minta. 


Cégautó szabályzat minta

Cégautó kalkulátor 
Szabadon lekérhető!


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

Tárgyi adómentes tevékenységhez használt tárgyi eszköz értékesítésének áfa kötelezettsége

Kizárólag tárgyi mentes (szerencsejáték szervezés) tevékenységhez vásárolt gépet 2 év használat után most értékesítik. Az értékesítésről mentes számlát állítok ki (87. § szerint), vagy ezt nem alkalmazhatom mert a levonási jogom nem a tételes tiltás miatt nem keletkezett hanem mert mentes tevékenységhez használtam. Ha nem mentesen számlázok a 87. § szerint  , hanem áfásan, akkor viszont alkalmazhatom-e a 134. § -135. § szerinti fel nem használt időre jutó csökkentést?



Próbáljuk meg az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) szövegéből kiszűrni a kérdéssel összefüggésbe hozható részleteket!


Alkalmazási hatály
2. § E törvény alapján adót kell fizetni:

a) adóalany által – ilyen minőségében – belföldön és ellenérték fejében teljesített termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása,
b) terméknek az Európai Közösségen (a továbbiakban: Közösség) belüli egyes, belföldön és ellenérték fejében teljesített beszerzése és
c) termék importja
után.

A játékgép értékesítése nem tartozik a tárgyi mentes értékesítések körébe, ezért általános szabályként megfogalmazható, hogy az ilyen értékesítés áfa köteles. A kérdés csak az, hogy találunk-e az áfa törvényben e főszabály alól történő felmentést?


87. § Mentes az adó alól a termék értékesítése abban az esetben, ha
a) az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag a 85. § (1) bekezdése vagy a 86. § (1) bekezdése szerint adómentes termékértékesítéshez és szolgáltatásnyújtáshoz használták, egyéb módon hasznosították, és a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott;
b) az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó a 124. és 125. § szerint nem vonható le.

A 87. § általánosságban megfogalmazza azokat az eseteket, amikor  egy termék értékesítése mentes az adó alól. 
Egy APEH állásfoglalás a következőket fogalmazza meg:

"Az áfatörvény 87. §-a kapcsán figyelemmel kell lenni arra is, hogy az áfatörvény 87. § b) pontja csak abban az esetben értelmezhető és alkalmazható, ha a beszerzés során tényszerűen volt áthárított adó, amelyre az adólevonási tilalom beállt. Abban az esetben, ha a beszerzés során előzetesen felszámított adó nem volt, akkor a termék értékesítésére nem alkalmazható az áfatörvény 87. § b) pontjának adómentesítő szabálya; ebben az esetben az adott termékre vonatkozó adókulccsal kell számlázni. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a személygépkocsi beszerzése nem adóalany magánszemélytől, egyéb nem adóalany szervezettől történt, illetve a személygépkocsi beszerzése olyan adóalanytól történt, aki (amely) adót nem hárított át (pl. árrésadózást alkalmazó adóalany, vagy olyan adóalany, aki az áfatörvény 87. § b) pontja alapján adómentesen értékesített), akkor az így beszerzett személygépkocsi következő értékesítése 20 százalékos általános forgalmi adókulcs alá esik."

(2008.07.16. Az áfatörvény 87. § b) pontjának alkalmazásáról személygépkocsi értékesítése esetén. Pénzügyminisztérium Forgalmi adók, Vám és Jövedéki Főosztály 8917/2008. – APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 1559814584)
nav.gov.hu



A fenti állásfoglalást azért hoztuk ide, hogy illusztráljuk, mennyire el lehet csúszni egy apró figyelmetlenségen is! És valóban, a 87. § b) arról szól, hogy mi van akkor, ha „az értékesítést megelőzően a termékhez előzetesen felszámított adó” kapcsolódik. Ha nem kapcsolódik ilyen hozzá, akkor ez a szabály nem vonatkozik rá és az általános szabály alkalmazandó (az adó mértéke azóta változott).

A 87. § a) esetében az „adólevonási jog” hiánya a feltétel. Reméljük senkinek nem jut eszébe azt mondani, hogy az adólevonási jog csak áthárított adó esetében értelmezhető és olyan esetre, amikor nincs áthárított adó, ez a bekezdés nem is vonatkozik! Mi úgy véljük, hogy egy valamire irányuló jog önmagában is fennáll, függetlenül attól, hogy van-e érvényesíthető tárgya, vagy éppen nincs.


Adó alóli mentesség a tevékenység egyéb sajátos jellegére tekintettel
86. § (1) Mentes az adó alól:
i) a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény hatálya alá tartozó szerencsejáték-szolgáltatás nyújtása, ideértve ezek közvetítését is;
Adó alóli mentesség a tevékenység közérdekű jellegére tekintettel [85. § (1)]

A 87. § a) pontja a 86. § -ra való hivatkozást is tartalmazza, amely a tevékenység sajátos jellegére való tekintettel sorolja fel az adómentes eseteket. Ezek között megtalálható a bennünket érdeklő szerencsejáték-szolgáltatás is.
Az Áfa tv. 87. § b) pontja a 124-125. § -ra hivatkozik, amelyek felsorolnak levonási tilalommal érintett eseteket. Ezeket is megvizsgáljuk.

Adólevonási jog keletkezése és terjedelme
120. § Abban a mértékben, amilyen mértékben az adóalany – ilyen minőségében – a terméket, szolgáltatást adóköteles termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, jogosult arra, hogy az általa fizetendő adóból levonja azt az adót, amelyet

a) termék beszerzéséhez, szolgáltatás igénybevételéhez kapcsolódóan egy másik adóalany – ideértve az Eva. hatálya alá tartozó személyt, szervezetet is – rá áthárított;

121. § Az előzetesen felszámított adó levonásának joga megilleti az adóalanyt akkor is, ha a terméket, szolgáltatást
c) a 86. § (1) bekezdésének a)–f) pontjai szerint adómentes szolgáltatásnyújtása érdekében használja, egyéb módon hasznosítja, feltéve, hogy
ca) a szolgáltatás igénybevevője gazdasági céllal a Közösség területén kívül telepedett le, gazdasági célú letelepedés hiányában pedig lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van a Közösség területén kívül; vagy
cb) az a 98. § (1) bekezdése szerint adómentesen értékesített termékhez, vagy olyan termékhez kapcsolódik közvetlenül, amelyen a 101. § (1) bekezdése szerint adómentesen végeztek munkát.

A 120. § és 121. § paragrafusok alapján kimondhatjuk, hogy a 86. § (1) i) pontjában foglalt esethez nem kapcsolódik adólevonási jog. Ezt az is bizonyítja, hogy a 121. § tartalmaz olyan kitételt, amely a 86. § által felsorolt  egyes tevékenységeket illetően [a)-f) pontok] állapít meg adólevonási jogot, de csak korlátozott esetekben.

Adólevonási jog korlátozása
124. § (1) A 120. és 121. §-tól függetlenül nem vonható le:
d) a személygépkocsit terhelő előzetesen felszámított adó;
e) a 125 cm3-nél nagyobb hengerűrtartalmú motorkerékpárt (vtsz. 8711-ből) terhelő előzetesen felszámított adó;
f) a jachtot (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó;
g) az f) pontban nem említett egyéb víziközlekedési eszközt (vtsz. 8903) terhelő előzetesen felszámított adó, feltéve, hogy az sport- vagy szórakozási cél elérésére alkalmas;
h) a lakóingatlant terhelő előzetesen felszámított adó;

Kiemeltünk néhány tételt  az Áfa tv. által tételesen felsorolt esetekből, amikor az adólevonási jogot korlátozza.

Adólevonási jog korlátozása alóli kivételek
125. § (1) A 124. §-tól eltérően az előzetesen felszámított adó levonható, ha
c) a 124. § (1) bekezdésének d)–h) pontjaiban említett esetekben a terméket igazoltan a 6. § (4) bekezdésének a) vagy b) pontja szerint értékesítik;


Azt is kizárhatjuk, hogy a kérdésünkben szereplő esetet az Áfa tv. az adólevonási jog korlátozása alóli kivételnek tekintené. Egyébként ez már azért is kizárt, hiszen a korlátozás alá vontak listájában sem szerepel.

Tárgyi eszközre vonatkozó különös szabályok
134. § (1) A 11. § (2) bekezdésének a) pontjában említett esetben az adóalanyt megilleti a tárgyi eszköz előállításához felhasznált terméket, igénybe vett szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.
(2) Az adólevonási jog gyakorlásának egyéb feltételeinek sérelme nélkül, az (1) bekezdés szerinti adólevonási jog legkorábban a vállalkozásán belül végzett saját beruházás eredményeként előállított tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételekor keletkezik.
135. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany terméket tárgyi eszközként használ vállalkozásán belül, a tárgyi eszköz rendeltetésszerű használatbavételének hónapjától kezdődően
a) ingó tárgyi eszköz esetében 60 hónapig,
b) ingatlan tárgyi eszköz esetében pedig 240 hónapig
terjedő tartamban az adóalany adólevonási jogát – az adólevonási jog gyakorlása egyéb feltételeinek sérelme nélkül – az e § és a 136. § rendelkezéseinek figyelembevételével gyakorolhatja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével, annak a naptári évnek az utolsó adómegállapítási időszakában, amely naptári év teljes időtartamában a tárgyi eszköz az adóalany rendeltetésszerű használatában van, az adóalany köteles a tárgyi eszközre jutó előzetesen felszámított adó összegének
a) ingó esetében 1/5 részére,
b) ingatlan esetében pedig 1/20 részére
vonatkozóan utólagos kiigazítást elvégezni, feltéve, hogy a levonható előzetesen felszámított adó összegét meghatározó tényezőkben a tárgyi eszköz beszerzésének évéhez vagy a 11. § (2) bekezdés a) pontjában említett esetben a rendeltetésszerű használatba vételének időpontjához képest változás következik be, és a számítás eredményeként adódó különbözet összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja a 10 000 forintnak megfelelő pénzösszeget.
(3) A (2) bekezdés szerinti különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
136. § (1) Abban az esetben, ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti, a teljesítés hónapjára és a hátralevő hónapokra együttesen időarányosan jutó előzetesen felszámított adó összegét
a) véglegesen levonhatja, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként jogosítaná;
b) véglegesen nem vonhatja le, ha a tárgyi eszköz értékesítése adólevonásra egyébként nem jogosítaná.
(2) Ha az (1) bekezdés szerint az eredetileg levonható előzetesen felszámított adó összegéhez képest különbözet keletkezik, és annak összege abszolút értékben kifejezve eléri vagy meghaladja az 1000 forintnak megfelelő pénzösszeget, a különbözetre a 132. § (2) és (4) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

A tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok akkor válnak érdekessé, ha ha az adóalany a tárgyi eszközt a 135. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamon belül értékesíti. Ekkor ugyanis az adóalanyt időarányosan megilletheti a tárgyi eszköz beszerzésekor reá áthárított, előzetesen felszámított adó levonásának joga akkor is, ha az egyébként egészben vagy részben nem illetné meg.

Mivel esetünkben a tárgyi eszköz értékesítése a 87. § alapján adómentesen történik, ezért adólevonási jog sem kapcsolódhat hozzá.


Összegzés


Következtetésként elmondhatjuk, hogy véleményünk szerint a kérdésben szereplő játékgép értékesítése adómentesen kell megtörténjen, mivel olyan szolgáltatáshoz szerezték be, amelyik teljes egészében a tárgyi adómentes tevékenységek körébe tartozik és ezért a beszerzéskor adólevonási jog nem kapcsolódott hozzá.

A tárgyi eszközökre vonatkozó különös szabályok nem teszik lehetővé a beszerzéskor  áthárított, előzetesen felszámított forgalmi adó utólagos levonását még részben sem, mert a tárgyi eszköz értékesítése a 87. § alapján adómentesen történik és mint olyan, erre nem lehet adólevonási jogot alapítani.


Kapcsolódó termékünk:
Áfa arányosítás kalkulátor


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.