Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2012. július 19., csütörtök

Főiskolai hallgatók nyári gyakorlati idő alatti foglalkoztatásának szabályai

Milyen jogszabályok vonatkoznak a főiskolai hallgatók nyári gyakorlati idő alatti foglalkoztatására? Szükséges-e az együttműködési megállapodás? Adómentes a hallgatónak kifizetett juttatás. Mennyi a kötelező? Mi van a járulékokkal?

Első lépésben készítünk egy összeállítást a kérdésben feltételezhetően érintett törvényekből, majd a bejegyzés végén levonjuk a következtetéseket.
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
3. § (5) E törvény hatálya nem terjed ki a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben szabályozott felsőoktatási szakképzésre, a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvényben szabályozott okleveles könyvvizsgálói képesítésre és az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzésekre.

2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
2. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek köre
2. § (1) Szakképzési hozzájárulásra kötelezett – a (3)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a belföldi székhelyű
a) gazdasági társaság, kivéve a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságot, a felsőoktatási intézmény által alapított társaságot, valamint az olyan társaságot, amelyben a felsőoktatási intézmény részesedést szerzett,
4. A szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása és mértéke
4. § (1) A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja.
(2) A szakképzési hozzájárulás mértéke a szociális hozzájárulási adóalap 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).
(3) A hozzájárulásra kötelezett a szakképzési hozzájárulást a naptári évre állapítja meg.
(4) A szakképzési hozzájárulás kiszámításához
a) a számviteli törvény hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó árbevétele arányában,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb hozzájárulásra kötelezettnek az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját az éves bevétele és az egészségbiztosítási szervtől származó bevétele arányában,
c) a közhasznú nonprofit gazdasági társaságnak az őt terhelő szociális hozzájárulási adó alapját a számvitelről szóló törvény szerint megállapított éves árbevételéből a 2. § (5) bekezdés e) pontjában meghatározott kedvezményezett tevékenysége és a vállalkozási tevékenysége árbevétele arányában
kell megosztania.
5. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének módja
5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött,



6. A szakképzési hozzájárulás teljesítésének részletes szabályai
Bevallás és visszatérítés
8. § (1) A szakképzési hozzájárulást az 5. § szerinti gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét
a) 2012. évre vonatkozóan 440 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján,
b) a 2012. évet követően a mindenkori éves költségvetési törvényben meghatározott alapnormatíva alapján,
az erről szóló kormányrendeletben meghatározott, gyakorlati képzési normatívák szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

9. § (1) A hozzájárulásra kötelezett
a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét,
b) a 8. § (1) bekezdés szerinti csökkentő tétel éves összegét,
c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét
maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év február 25. napjáig az állami adóhatóságnak.
(2) A hozzájárulásra kötelezett az év 1–11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet.
(3) Az előleg mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a 8. § (1) bekezdése szerinti csökkentő tétel időarányosan az előleg befizetésénél figyelembe vehető és a 8. § (2) bekezdésében foglalt feltétel teljesülése esetén visszaigényelhető.
(4) Az előleg összegét havonta a hozzájárulásra kötelezett maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyhót követő hónap 12. napjáig az állami adóhatóság által vezetett számlára, vagy visszaigényli a (3) bekezdés szerinti összeget.
(5) A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év február 25. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA
31. § (1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.
32. §(5) Az alapképzésben alapfokozat (baccalaureus, bachelor) és szakképzettség szerezhető. Az alapfokozat az első felsőfokú végzettségi szint, amely feljogosít a mesterképzés megkezdésére. Az alapképzésben szerzett szakképzettség jogszabályban meghatározottak szerinti munkakör betöltésére jogosít. Az alapképzés képzési és kimeneti követelményei határozzák meg, hogy milyen szakképzettséget lehet szerezni az alapképzésben. A gyakorlatigényes alapképzési szakokban egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáztíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

41. § (4) Ha a felsőoktatási intézmény olyan felsőfokú szakképesítés megszerzésére készít fel, amelyhez szakmai alkalmassági követelményeknek kell megfelelni, a hallgatót akkor lehet felvenni, illetve átvenni, ha a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit teljesítette. A szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a szakképzési programban kell meghatározni. Ha a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény gazdálkodó szervezettel közösen szervezi, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény és a gyakorlati képzés szervezője együttesen állapítja meg. Ha a felsőfokú szakképzést a felsőoktatási intézmény középiskolával közösen szervezi meg, a szakmai alkalmassági vizsga követelményeit a felsőoktatási intézmény a középiskolával közösen állapítja meg.

48. § (3) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.


2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról

15. § (3) A gyakorlatigényes alapképzési szakokban legalább egy félévig tartó szakmai gyakorlatot (a továbbiakban: szakmai gyakorlat) kell szervezni. A szakmai gyakorlat
teljesítése feltétele a záróvizsgára bocsátásnak. Az alapképzésben legalább száznyolcvan kreditet – szakmai gyakorlat esetén legalább kettőszáz-tíz kreditet – kell és legfeljebb kétszáznegyven kreditet lehet teljesíteni. A képzési idő legalább hat, legfeljebb nyolc félév.

25. A hallgatói munkavégzés szabályai
44. §1 (1) A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:
a) a képzési program keretében, illetve a képzés részeként megszervezett szakmai gyakorlat vagy gyakorlati képzés során az intézményben, az intézmény által alapított gazdálkodó szervezetben vagy külső gyakorlóhelyen,
b) a képzési programhoz közvetlenül nem kapcsolódóan a felsőoktatási intézményben vagy a felsőoktatási intézmény által létrehozott gazdálkodó szervezetben.
(2) A hallgatói munkaszerződés alapján munkát végző hallgató foglalkoztatására a Munka Törvénykönyvének a rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(3) A hallgatót a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben díjazás illetheti, illetve a hat hét időtartamot elérő egybefüggő gyakorlat esetén díjazás illeti, melynek mértéke legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) tizenöt százaléka, a díjat – eltérő megállapodás hiányában – a szakmai gyakorlóhely fizeti,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felek megállapodása szerinti díjazás illeti, melynek ellenében a hallgató által e jogviszonyban létrehozott dolgok tulajdonjoga, illetve a szellemi alkotásokhoz fűződő vagyoni jogok – eltérő megállapodás hiányában – a felsőoktatási intézményre, illetve az általa létrehozott gazdálkodó szervezetre az átadással átszállnak.
(4) Az, aki a gyakorlati képzést szervezi, köteles felelősségbiztosítást kötni a felsőoktatási szakképzésben részt vevő hallgató javára.
(5) A doktorandusz oktatási és kutatási tevékenységére az e § (3) bekezdés a) pontjában írtakat az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:
a) a doktorandusz a tanulmányi kötelezettségeinek keretében a heti teljes munkaidő húsz százalékának megfelelő időtartamban az intézmény oktatási, tudományos tevékenysége körében munkavégzésre kötelezhető,
b) a doktorandusz által végzett munka ideje – az a) pont szerinti munkavégzéssel együtt – egy félév átlagában nem haladhatja meg a heti teljes munkaidő ötven százalékát,
c) a doktorandusz munkaidő-beosztását oly módon kell meghatározni, hogy vizsgázási és a vizsgára történő felkészülési kötelezettségeinek eleget tudjon tenni,
d) a munkadíj havi összege, a teljes munkaidő ötven százalékának megfelelő idejű foglalkoztatás esetén nem lehet kevesebb, mint a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér), eltérő idejű foglalkoztatás esetén ennek időarányos része.
67. A törvény hatálybalépése
109. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1–69. §, a 72–108. §, a 110. § (1) bekezdés 1–18. és 20–22., valamint 24–27. pont, a 110. § (2)–(4) bekezdés, a 111. § (1)–(5) bekezdés, a 112–114. §, a 115. § (1)–(4) és (6)–(7) bekezdés, a 117. § (1)–(4) és (6) bekezdés, a 118–119. §, a 120. § (1) bekezdés, az 1–4. melléklet 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
110. § (1) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendelettel szabályozza
7. a felsőoktatási szakképzés rendjét, a felsőoktatási szakképzés képzési területeit, képzési ágait, szakjait, az azokhoz rendelt kreditek számát, valamint az indítással összefüggő eljárási rendet, továbbá a gyakorlati képzés feltételeit, az ahhoz kapcsolódó díjmentes hallgatói juttatásokat, valamint a külső, nem felsőoktatási intézményi keretek között folyó gyakorlati képzés megvalósítására köthető hallgatói képzési szerződésre vonatkozó szabályokat,
112. § (2) A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján megkezdett képzéseket – folyamatos képzésben – változatlan szakmai követelmények, és vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával, bizonyítvány kiállításával kell befejezni. A 2005. évi felsőoktatási törvény alapján a felsőoktatási információs rendszer keretében nyilvántartott személyes adatokat – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a felsőoktatási információs rendszer működtetéséért felelős szerv a 2005. évi felsőoktatási törvény 35. § (4) bekezdésében meghatározott határidőig jogosult kezelni.
MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK
119. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, és e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki]
i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll, továbbá az a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó – magyar állampolgársággal nem rendelkező – személy, aki a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében államilag támogatott, vagy magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzési formában hallgatói jogviszonyban áll,”
120. § (1) Hatályát veszti
1. a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 9. §-a.
2. a felsőoktatásról szóló 2005. CXXXIX. törvény,
3. a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló
a) 2006. évi LXXIII. törvény,
b) 2007. évi CIV. törvény,
c) 2008. évi XCVII. törvény,
d) 2009. évi CXXXVIII. törvény,

1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról

4. Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:
4.12. a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
ösztöndíj,
tankönyv- és jegyzettámogatás teljes összege,
a diákotthoni (kollégiumi) elhelyezését kiváltó lakhatási támogatás összege,
b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;


2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (szociális hozzájárulási adó)
A kifizető által fizetendő adó alapja
455. § (1) A kifizetőt terhelő adó alapja:
a) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső nem önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem, növelve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíj összegével;
b) a kifizetőnek a természetes személlyel fennálló, adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben a természetes személy részére juttatott, kifizetett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerinti adókötelezettség alá eső önálló tevékenységből származó bevételből az adóelőleg-alap számításánál a személyi jövedelemadóról szóló törvény rendelkezései szerint figyelembe vett jövedelem;
c) a tanulószerződésben meghatározott díj;
d) a hivatásos nevelőszülőt a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint megillető nevelési díj;
e) az a)–b) pont hatálya alá tartozó juttatás hiányában az adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyt, vagy más jogviszonyt szabályozó munkaszerződésben, illetőleg más szerződésben meghatározott személyi alapbér, illetőleg díjazás; külföldi kiküldetés esetén e pont alkalmazásában személyi alapbér a munkaszerződés alapján fizetett (juttatott), az adott munkakörben foglalkoztatott kiküldetését megelőző évi havi átlagos alapbére, ennek hiányában a tárgyhavi személyi alapbér.

(2) Adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszony:
a) a munkaviszony;
b) a szövetkezet és természetes személy tagja között fennálló, a tag részére munkavégzési kötelezettséget eredményező vállalkozási és megbízási jogviszony, kivéve az iskolaszövetkezet és a nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja között fennálló ilyen jogviszonyt;
c) a közkereseti társaság, a betéti társaság, a korlátolt felelősségű társaság, a közös vállalat, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, a szabadalmi ügyvivői társaság, a szabadalmi ügyvivői iroda és természetes személy tagja között fennálló, a tagnak a jogi személy, az egyéb szervezet tevékenységében való személyes közreműködési kötelezettséget eredményező tagi jogviszony (ideértve a nem munkaviszony keretében ellátott vezető tisztségviselői jogviszonyt is);
d) az ügyvédi iroda, a közjegyzői iroda, a végrehajtói iroda, az egyéni cég és természetes személy tagja között fennálló tagi jogviszony;
e) a gazdálkodó szervezet és a tanuló között tanulószerződés alapján fennálló jogviszony;
f) az egyház és az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy között fennálló, az egyházi szolgálat teljesítése alapjául szolgáló jogviszony;
g) a szerzetesrend és a tagja között fennálló tagi jogviszony;
h) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti nem önálló tevékenység vagy önálló tevékenység (ide nem értve a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó közérdekű önkéntes tevékenységet, az egyéni vállalkozói tevékenységet, a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet, a bérbeadói tevékenységet és az európai parlamenti képviselő e tevékenységét) végzésének alapjául szolgáló, az a)–g) pont hatálya alá nem tartozó jogviszony.
Az adó mértéke és fizetendő összege
459. § (1) A számított adó az adóalap 27 százaléka. A fizetendő adó a számított adó, csökkentve az adó fizetésére kötelezettet törvény rendelkezése alapján megillető adókedvezmények összegével.

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről1 a végrehajtására kiadott 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben

A biztosítottak
Tbj. 5. § (1) E törvény alapján biztosított
a) a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoztatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,
b) a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,
c) a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,
d) az álláskeresési támogatásban részesülő személy,
e) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,
f) a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,
g) a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben87 meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,
h) az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy, szerzetesrend tagja (a továbbiakban együtt: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,
i) a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve
1. az őstermelői tevékenységet közös igazolvány alapján folytató kiskorú személyt és a gazdálkodó család kiskorú tagját,
2. az egyéb jogcímen – ide nem értve a g) pont és a (2) bekezdés szerint – biztosítottat,
3. a saját jogú nyugdíjast és az özvegyi nyugdíjban részesülő személyt, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
(2) Az (1) bekezdés g) pontjában foglaltakon túl, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében munkát végző személynek kell tekinteni azt is, aki: alapítvány, egyesület, egyesületek szövetsége, társasház közösség, egyesület, köztestület, kamara, gazdálkodó szervezet választott tisztségviselője, gazdasági társaság társas vállalkozónak nem minősülő vezető tisztségviselője, szövetkezet vezető tisztségviselője, továbbá a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szervezeteinek, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, a magánnyugdíjpénztárak választott tisztségviselője, a helyi (települési) önkormányzat választott képviselője (tisztségviselője), társadalmi megbízatású polgármester, amennyiben járulékalapot képező jövedelemnek minősülő tiszteletdíja (díjazása) eléri az (1) bekezdés g) pontjában említett összeget.
(3) Biztosított az a természetes személy is, aki a munkát külföldi foglalkoztató számára Magyarország területén kívül végzi, és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló közösségi rendelet alapján e törvény hatálya alá tartozik.
A társadalombiztosítás egyes ellátásaira jogosultak
Baleseti ellátásra jogosultak
Tbj. 15. § (1) Baleseti ellátásra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra jogosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben (a továbbiakban: Tny. tv.) és a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvényben (a továbbiakban: Eb. tv.) meghatározottak szerint – a biztosítottakon túl – az, aki egyéni, illetve társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül, vagy saját jogú nyugdíjasként az 5. § (1) bekezdés a), b), g) pontjában, valamint a (2) bekezdésében meghatározott jogviszonyban áll.
(2) Baleseti egészségügyi szolgáltatásra jogosult, aki
a) nevelési-oktatási és felsőoktatási intézmény, iskola, iskolarendszeren kívüli oktatásban gyakorlati képzésben részesülő tanulója, hallgatója, ide nem értve a külföldi állampolgárt,
Egészségügyi szolgáltatásra jogosultak
Tbj. 16. § (1) Egészségügyi szolgáltatásra jogosult – az e törvény szerint biztosított, illetőleg a 13. § szerint egészségügyi szolgáltatásra jogosult személyeken túl – az, aki
i) a közoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó alapfokú, középfokú nevelési-oktatási vagy a felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató nagykorú magyar állampolgár, valamint az a külföldi állampolgár, aki nemzetközi szerződés vagy az oktatásért felelős miniszter által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll,



1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról

A százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás
2. § Százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti munkáltatót, kifizetőt (a továbbiakban együtt: kifizető) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti belföldi magánszemélynek juttatott, a 3. § (1) bekezdésében, a belföldi magánszemélyt az általa megszerzett, a 3. § (3) bekezdésében meghatározott jövedelem után.
3. § (1) A kifizető, – kifizető hiányában, vagy ha a kifizető az adó (adóelőleg) alapját képező jövedelem után adót (adóelőleget) nem köteles megállapítani – a jövedelmet szerző magánszemély 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet az adóévben kifizetett, juttatott, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) szerinti
a) összevont adóalapba tartozó jövedelemnél az adó (adóelőleg) alap számításánál figyelembe vett jövedelem,
b) külön adózó jövedelmek közül
ba) a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások [Szja tv. 70. §] adóalapként meghatározott összege,
bb) a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege
után.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott jövedelem után az egészségügyi hozzájárulást nem pénzbeli juttatás esetén is meg kell fizetni.
(3) A magánszemély az adóévben megszerzett
a) vállalkozásból kivont jövedelem [Szja tv. 68. §],
b) értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem [Szja tv. 65/A. §],
c) osztalék [Szja tv. 66. §], vállalkozói osztalékalap [Szja tv. 49/C. §],
d) árfolyamnyereségből származó jövedelem [Szja tv. 67. §],
e) ingatlan bérbeadásából [Szja tv. 16. § (1) bekezdés] származó egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg
után 14 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyában a Tbj. 19. § (3) bekezdése alapján megfizetett természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 9. § (1) bekezdése alapján megfizetett egészségbiztosítási járulék, a Tbj. 36–37. §-a és 39. § (2) bekezdése alapján megfizetett egészségügyi szolgáltatási járulék (a továbbiakban együtt: egészségbiztosítási járulék), valamint az a)–e) pontban meghatározott jövedelmek után megfizetett százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás együttes összege a tárgyévben el nem éri a négyszázötvenezer forintot (a továbbiakban: hozzájárulás-fizetési felső határ).
(4) A kifizető a béren kívüli juttatás (Szja tv. 71. §) adóalapként meghatározott összege után 10 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulást fizet.
(5) Mentes a százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás alól az a jövedelem és járulék alapjául szolgáló azon összeg, amely után a Tbj. szabályai szerint járulékot kell fizetni, valamint a szociális hozzájárulási adó alapját képező összeg, továbbá az a jövedelem, amely után az adót nem kell megállapítani és/vagy megfizetni.


A témához kötődően nézzük meg hogyan szabályozza a kérdést a Szegedi Tudományegyetem egyik kara:

A SZAKMAI GYAKORLAT RENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A szakmai gyakorlat helyszínéül mindazon bel- és külföldi gazdálkodó (adminisztratív nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező) szervezet szolgálhat, amely legalább 2 év működési tapasztalattal rendelkezik, legalább 1 fő munkaviszonyban álló alkalmazottat foglalkoztat, valamint a szakmai gyakorlat megkezdését megelőző évben árbevétele/költségvetési főösszege meghaladta a 30 millió forintot, és biztosítani képes és kész a szakmai gyakorlatát teljesítő hallgató munkáját segítő, felsőfokú végzettséggel rendelkező munkahelyi mentort.
A szakmai gyakorlat időtartama 14 hét, heti 40 óra, melynek 75%-a (tetszőleges bontásban) ténylegesen a munkahelyen töltendő, effektív gyakorlati munkavégzéssel. A fennmaradó 25% a munkahelyen vagy azon kívül a munkavégzéshez szükséges további ismeretek megszerzésére, adatgyűjtésre, konzultációkra, szakszemináriumi részvételre, a szakdolgozat készítésére, illetve kontaktórák teljesítésére fordítható. A szakmai gyakorlat egybefüggően, egy szervezetnél teljesítendő.
A hat hetet meghaladó, összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt az Ftv. 48. § (3) bekezdése alapján a hallgatót díjazás illeti meg, melynek heti mértéke legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összegének tizenöt százaléka2.
A szakmai gyakorlatát teljesítő hallgató fogadásának feltétele munkahelyi mentor kijelölése. A munkahelyi mentor feladatai:
  • a szakmai gyakorlat keretében végzendő pontos feladat kijelölése és ellenőrzése;
  • a feladatvégzés során, azzal kapcsolatosan a hallgató szakmai támogatása;
  • a szakmai gyakorlat munkahelyi teljesítésének igazolása;
  • a szakmai gyakorlat értékelése;
  • a szakmai gyakorlatról, a hallgató által készített munkanapló megfelelőségének ellenőrzése.

A szakmai gyakorlat megkezdésének szabályai
A szakmai gyakorlat megkezdésének első számú kritériuma nappalis hallgatók esetében 150 teljesített kredit, távoktatásban résztvevő hallgatók esetében 120 teljesített kredit. Kizárólag ezután vehető fel a kurzus ETR-ben.
A hallgatónak szakmai gyakorlat keretében való alkalmazási szándékát a gazdálkodó szervezet nyilatkozatban rögzíti. A hallgató szakmai gyakorlatát az SZTE GTK és a fogadó szervezet közötti megállapodás alapján kezdi meg.

A szakmai gyakorlat lebonyolításának szabályai
A hallgató szakmai gyakorlatát az SZTE GTK és a fogadó szervezet közötti megállapodás alapján, valamint mentora útmutatásai szerint folytatja. A hallgató szakmai gyakorlata során munkanaplót vezet.

A szakmai gyakorlat lezárásának szabályai
A szakmai gyakorlat lezárásának feltétele a munkanapló megfelelőségének és a szakmai gyakorlat értékelése megfelelőségének egyidejű teljesítése. A munkanapló megfelelőségének feltétele a kitöltött napló, valamint az abban foglaltak valódiságát és hitelességét igazoló mentori ellenjegyzés megléte. A szakmai gyakorlat értékelési megfelelőségének feltétele, a fogadó szervezet által a hallgató szakmai gyakorlatát jellemző értékelés valamint, a „szakmai gyakorlatát teljesítette” minősítés.

1 A 44. § a 109. § (2) bekezdése alapján 2012. szeptember 1-jén lép hatályba.
2 A felsőoktatásról szóló törvény előírása szerint a hat hetet meghaladó, összefüggő szakmai gyakorlat ideje alatt a hallgatót díjazás illeti meg, melynek heti mértéke legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összegének tizenöt százaléka. (A minimálbér 2012-ben 93 000 Ft, ennek 15 %-a 13 950 Ft.)
A szakmai gyakorlati idejére fizetett díjazás az SZJA tv. 1. melléklet 4.12 pontja szerint a minimálbér összegét meg nem haladó mértékig adómentes.
A szakmai gyakorlat önmagában nem hoz létre biztosítási jogviszonyt a hallgató és a vállalat/szervezet között (a hallgatói jogviszony a GTK-val a szakmai gyakorlat ideje alatt is fennmarad!). A fentiek alapján (a szakmai gyakorlat díjazása (a minimálbér összegéig!) adómentes, a szakmai gyakorlat jogviszonyt nem hoz létre), a kifizetett díjazás nem képezi a szociális hozzájárulási adó alapját.

Az alábbiakban az adóhatóság honlapján olvasható állásfoglalásból idézünk:

Tájékoztatás a diákok foglalkoztatásának alapvető adózási szabályairól
2011.07.19.
c.) Szakmai gyakorlat
A közép és felsőfokú tanulmányok folytatása esetén a képesítés megszerzésének feltétele a kötelező szakmai gyakorlat teljesítése.
- A szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulót szakmai gyakorlat időtartamára megillető díjazás havi összegének a hónap első napján érvényes havi minimálbér 20 százalékát meg nem haladó rész adómentes juttatásnak minősül.
- A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész adómentes.
A tanulószerződéshez képest lényeges különbség, hogy itt nem jöhet létre biztosítottság, tehát járulékfizetés sincs.
A juttatás adómentes értékhatárt meghaladó része egyéb jövedelemnek minősül, mely után a kifizetőt 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulási fizetési kötelezettség terheli.
Gyakran előfordul, hogy az iskola nem tudja a saját keretein belül megszervezni a tanulók gyakorlati képzését, és ezért kénytelen egy másik intézménnyel, gazdálkodó szervezettel, természetes személlyel megállapodást (együttműködési megállapodást) kötni. A személyi jövedelemadó fizetés szabályai ilyenkor is megegyeznek az e pontban már ismertetett rendelkezésekkel.
Együttműködési megállapodás esetében a hallgató szakmai gyakorlaton vesz részt a gazdálkodó szervezetnél, melyre nézve külön törvény nem írja elő olyan jogviszony létesítését, mely biztosítási és járulékfizetési kötelezettséggel járna. Ebből következően az együttműködési megállapodás alapján szakmai gyakorlatot folytató hallgatók nem biztosítottak, nem áll fenn járulékfizetési kötelezettség. 


Következtetések

A felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatójának gyakorlati képzését alakító szabályok:

A szakképzési hozzájárulás akkor teljesíthető gyakorlati képzés szervezésével, ha:


5. § A szakképzési hozzájárulás teljesíthető
b) a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével, amennyiben a gyakorlati képzésre a felsőoktatási intézmény és a hozzájárulásra kötelezett a felsőoktatásról szóló törvény 31. § (1) bekezdése alapján együttműködési megállapodást kötött

Az SZJA törvény szerint mentes az adó alól:

4.12. a felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója részére
a) a felsőoktatásról szóló törvény szerint az őt megillető juttatásként kifizetett
b) a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó része;


A felsőoktatási intézmény kiszervezheti a szakmai gyakorlatot, ha:
2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról
A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSA
31. § (1) A felsőoktatási intézmény az alapító okiratában meghatározott feladatok ellátása céljából együttműködési megállapodást köthet bármely, a feladatai ellátásában érdekelt hazai vagy külföldi szervezettel, illetve természetes személlyel. Az együttműködési megállapodást írásba kell foglalni. Az együttműködés irányulhat különösen: képzési programok vagy más programok, tantervek kidolgozására, képzés, gyakorlati képzés megszervezésére, a tanulmányok beszámítására, pályázatok kidolgozására, lebonyolítására, kutatási és fejlesztési feladatok megoldására.

48. § (3) Ha az alap- és mesterképzésben részt vevő hallgató gazdálkodó szervezetnél hat hétnél hosszabb gyakorlaton vesz részt, részére hetente legalább a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő hallgatói munkadíjat fizet a gazdálkodó szervezet. A szakmai gyakorlat megszervezésére a felsőoktatási intézmény és a gazdálkodó szervezet megállapodást köthet, amely alapján a hallgatói munkadíjat a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak.


A felsőoktatási intézménynek le kell dokumentálnia, hogy az általa kiszervezett gyakorlati képzés megvalósult! Ezért rendelkeznie kell írásba foglalt együttműködési megállapodással.

A felsőoktatásról szóló törvény (a régi és az új egyaránt) szabályozza a hat hetet meghaladó gyakorlaton való részvétel vonatkozásában a kötelezően fizetendő összeget: „hetente a legkisebb kötelező munkabér (minimálbér) havi összege tizenöt százalékának megfelelő”

A hallgatói munkadíjat a megállapodás alapján a felsőoktatási intézmény folyósíthatja a hallgató részére.

Adómentes a tárgyhónap első napján érvényes minimálbért meg nem haladó kifizetés. Az adómentes részt meghaladó összeg egyéb jövedelemnek minősül, amelyet 27 százalék egészségügyi hozzájárulás-fizetési kötelezettség terhel.

A gyakorlati foglalkoztatás során nem jön létre munkaviszony a hallgató és a gyakorlati foglalkoztatást biztosító gazdálkodó szervezet között. Munkaviszony hiányában nem jön létre biztosítási jogviszony sem. A hallgató a Tbj. 16. § i) pontja alapján jogosult egészségügyi szolgáltatásra.

Biztosítási jogviszony hiányában nem keletkezik járulékfizetési kötelezettség.

A juttatás adómentességére való tekintettel nem jár sem szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettséggel, sem százalékos egészségügyi hozzájárulási teherrel.

A szakképzési hozzájárulás teljesíthető a fentiekben leírt gyakorlati képzés szervezésével.

Amennyiben nincs megállapodás a gazdálkodó szervezet és a felsőoktatási intézmény között, úgy nem beszélhetünk gyakorlati képzés kiszervezéséről, hanem diák foglalkoztatásáról lehet szó, amely több módon is lehetséges:
- munkaviszonyban;
- munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel, segítő családtagként),
- egyszerűsített foglalkoztatás keretében.
Ezekben az esetekben az adott foglalkoztatásra vonatkozó adózási és járulékfizetési szabályok az irányadók.


 Kapcsolódó termékünk:
 Együttműködési megállapodás szakmai gyakorlatra




Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

1 megjegyzés:

  1. Tisztelt Tanácsadók!

    egy kérdés merült fel bennem, hogy a főiskolások 600 órát meghaladó gyarkorlatának elszámolása változott e azáltal, hogy nincs együttműködési megállapodás, hanem tanulói munkaszerződés van. Van e ilyenkor már járulék fizetési kötelezettség vagy nincs.

    Molnár Károly

    VálaszTörlés