Feliratkozás a bejegyzésekre

Ha szeretnél értesülni ennek a blognak az új bejegyzéseiről, akkor iratkozz fel az alábbi űrlapon. Az értesítőben olyan megjegyzéseinkről is olvashatsz, amelyek nem nyilvánosak. Az értesítő küldése ingyenes!
Név:*
E-mail cím:*
E-mail cím újra:*

2018. január 18., csütörtök

Mennyi az annyi?

Azt kérdeztétek, hogy egy kicsi forgalmú kereskedelmi vállalkozásnak is kötelező pénzmosási szabályzatot készítenie?

A törvény így szól:

1. § (1) E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

k) árukereskedőre, amennyiben tevékenysége folytatása során kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el;

6. § (1) A szolgáltató az ügyfél-átvilágítást köteles alkalmazni
c) árukereskedő esetében a kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás készpénzben történő teljesítésekor;

Eddig rendben is volna, ha nem lenne a törvényben egy 14. §! Ebben a szakaszban egy jóval alacsonyabb összeghatár szerepel, azaz háromszázezer forint. Hogy ebben mi a logika, arra nem tudunk értelmes választ adni. De ha valaki tud, akkor kíváncsian várjuk a hozzászólásokat.

14. §

(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k) és m) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 10. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.

17. Belső szabályzat

65. § (1) Az e törvényben meghatározott kötelezettségek körébe tartozó feladatok teljesítésére a szolgáltató köteles belső szabályzatot készíteni.

(6) Az árukereskedő belső szabályzatának a kereskedelmi hatósághoz történő benyújtásával vállalhatja az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítését. A kereskedelmi hatóság a belső szabályzat jóváhagyásával egyidejűleg a szolgáltatót nyilvántartásba veszi. Kizárólag a nyilvántartásban szereplő árukereskedő fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy azt meghaladó összegű készpénzfizetést.

80. §
(4) Az árukereskedő, ha nem szerepel a 65. § (6) bekezdésében meghatározott nyilvántartásban, legkésőbb 2017. október 31-ig fogadhat el kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést.

A kereskedelmi vállalkozások felügyeleti hatósága a Kereskedelmi, Haditechnikai, Exportellenőrzési és Nemesfémhitelesítési Főosztály 

Az ő tájékoztatójukból:

A nyilvántartásban még nem szereplő árukereskedő (aki be kíván jelentkezni a Pmt. hatálya alá az új szabályok szerint) 2017. október 31. napját követőn 2,5 millió Ft-ot elérő vagy ezt meghaladó készpénz elfogadásakor köteles ügyfél-azonosítást elvégezni. 

III. Értékhatárok

A Pmt. egyik legfontosabb változása, hogy árukereskedőkre vonatkozóan 2,5 millió (kétmillió-ötszázezer) forintra csökkent a készpénz elfogadásának határa, vagyis az árukereskedő abban az esetben köteles bejelentkezni a Pmt. hatálya alá, amennyiben tevékenysége folytatása során elfogad 2,5 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést, valamint a Pmt. 14. § (4) bekezdés értelmében már a 300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetésnél bizonyos adatokat rögzíteni kötelesek, azonosan a nemesfémmel kereskedőkkel.

Az árukereskedő akkor jogosult ilyen mértékben elfogadni készpénzt, ha a hatóság nyilvántartásba vette és a Pmt. szerinti belső szabályzatát jóváhagyta.

Nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőkre változatlanul a 3,6 millió Ft-os és a 300 ezer Ft-os összeghatár az irányadó.

http://mkeh.gov.hu/nemesfemvizsgalat/Pmt

A "300 ezer forintot elérő vagy meghaladó készpénzfizetés" megfogalmazással  lehet vitatkozni, ugyanis a törvény " a "háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítés" -éről szól és nem készpénzről. Az ügyleti megbízás meghatározása pedig: "44. ügyleti megbízás: olyan ügylet, amely az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony;"

Tegyük túl magunkat azon, hogy a kereskedelem mennyiben szolgáltatás. De ha annak tekintjük, akkor egy háromszáz ezer forintot meghaladó televízió értékesítése is ügyleti megbízás. És innentől kezdve teljesen mindegy, hogy készpénzben, vagy átutalással fizet a "szolgáltatást" igénybe vevő, mert ezen összeghatár felett életbe lép a törvény hatálya. Ha pedig szigorúan csak a szolgáltatói tevékenységhez ragaszkodunk, mondjuk a cipő kereskedő kipucolja eladás előtt a cipőt több mint háromszázezer forintért, akkor is a 300 E Ft lesz az értékhatár, még átutalással történő fizetés esetében is.

Mindent összegezve, a kicsik esetleg ki tudnak bújni a nyilvántartásba vétel alól, ha gondosan elkerülik a 300 E Ft-os értékhatárt, de véleményünk szerint nem érdemes ezzel vacakolni. A vállalkozásnak sok kényelmetlen játékszabálya van, de aki erre a pályára lép, annak ezzel számolnia kell!

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2018. január 17., szerda

Sokszereplős egyszemélyes játék

Egy társas vállalkozó, akinek könyvviteli szolgáltatást nyújtó korlátolt felelősségű társasága van több alkalmazottal, kérdezte tőlünk, hogy kell-e neki külön pénzmosási szabályzat az egyéni vállalkozóként végzett adó-tanácsadói tevékenységére is?

A törvényben az adótanácsadó tevékenység meghatározása így van leírva:

3. § E törvény alkalmazásában:
1. adótanácsadó, adószakértő, okleveles adószakértő: aki az adópolitikáért felelős miniszter által kiadott szakmai és vizsgakövetelmények szerint megszerzett szakmai képesítéssel és az adótanácsadói, adószakértői, okleveles adószakértői tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezik, és az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott adótanácsadói, adószakértői, illetve okleveles adószakértői nyilvántartásban szerepel;
(2017. évi LIII. törvény)

Amint ebből kitűnik, maga a tevékenység van a törvény hatálya alá vonva, és ez független a vállalkozási formától. Igyekeztünk a lehető legnagyobb figyelemmel áttekinteni a törvényt, hátha valahol mégis felmentést találunk erre az egyszerű vállalkozási formára, de nem találtunk.

Úgyhogy nem tudsz mit tenni, - írtam ügyfelünknek, - elkészíted a szabályzatot mindkét vállalkozásodra, illetve bejelented mindkét részről a kijelölt személyt, aki te magad vagy. A Kit. törvény ugyanis nem személyhez, hanem szolgáltatóhoz és tevékenységhez köti a kijelölési és bejelentési kötelezettséget. Ha netán a könyvviteli szolgáltatást nyújtó Kft. is ad adótanácsot, akkor erre a tevékenységre külön kell szabályzat és kijelölt személy is!
4. §
(2) A szolgáltató köteles a tevékenységének megkezdését követő öt munkanapon belül kijelölni – a szervezet sajátosságától függően – egy vagy több személyt (a továbbiakban: kijelölt személy), aki az (1) bekezdés szerinti bejelentést haladéktalanul továbbítja a hatóságnak. A kijelölt személy kizárólag a szolgáltató vezetője, alkalmazottja lehet. A kijelölt személy nevéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a szolgáltató a kijelöléstől, a változástól számított öt munkanapon belül köteles a hatóságot tájékoztatni. A kijelölt személy vonatkozásában a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell.

A Kit. (2017. évi LII. törvény) hatálybalépésekor működő szolgáltatóknak a kijelölt személy adatairól a hatálybalépését követő 30 napon belül (2017. július 26.) kellett az FIU felé a tájékoztatási
kötelezettségüknek eleget tenni. A kijelölt személy vonatkozásában korábban tett tájékoztatási kötelezettségnek ismételt teljesítése vált szükségessé a VPOP_KSZ17 elektronikus nyomtatvány használatával.

Fontos ezzel kapcsolatban a NAV egy korábbi tájékoztatásából idézni:

Előfordulhat, hogy egy természetes személyt két vagy több szolgáltató is kijelölt személyként nevez ki. Az még gyakoribb eset, hogy egy szolgáltató bár egy természetes személyt jelöl ki, azonban a szolgáltató több olyan tevékenységet (például könyvviteli tevékenység mellett adószakértői és adótanácsadói tevékenységet) is végez, amely a pénzmosás elleni törvény hatálya alá tartozik. Ezen esetekben annyi tájékoztatást kell benyújtania a természetes személynek, ahány szolgáltató nevében és ahány tevékenységi kör ellátása tekintetében került kijelölt személyként kinevezésére. Az előbbi szemléltető példák jól mutatják, hogy a tájékoztatás sorszáma közvetlenül a beküldött tájékoztatás adatlapjához, közvetetten pedig a szolgáltatóhoz és a szolgáltató által végzett tevékenységi körhöz kapcsolódik.

Mivel a korlátozó intézkedésekről szóló törvény előírása szerint kötelezően teljesítendő tájékoztatás vonatkozásában a pénzmosás elleni törvény szabályait is megfelelően alkalmazni kell, a NAV Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Iroda egyidejűleg kérte a szolgáltatókat, hogy a VPOP_KSZ17 nyomtatvány megfelelő kitöltésével jelezzék, amennyiben a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik a pénzmosás elleni törvény szerinti kijelölt személlyel. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a szolgáltatóknál ugyanazon kijelölt személyek látják el a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény által meghatározott feladatokat. Így a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerint kötelezően teljesített kijelölt személy adatairól szóló tájékoztatás során a szolgáltató megjelölheti, hogy a pénzmosás elleni törvény és a korlátozó intézkedésekről szóló törvény szerinti kijelölt személy megegyezik vagy a két törvény szerinti kijelölt személyre vonatkozó adatokat akár külön is rögzítheti

Annyi könnyebbsége van az egyedül tevékenykedőnek (és itt is mindegy, hogy milyen vállalkozási forma!), hogy kiveheti a szabályzatból az oktatási részt, illetve minden olyan szakaszt, amely a munkatársakkal történő együttműködésre vonatkozik. Ott te vagy a minden, a vállalkozás vezetője, a kijelölt vezető, a kijelölt személy, aki a kapcsolattartó a FIU -val(„financial intellgence unit”), stb.

Ezt a "játékot" nem a kicsiknek találták ki? Valószínű igaz, de ez még nem jelent mentséget.

Segédleteink használatával gyorsan, egyszerűen megoldhatók a pénzmosási szabályzatok testreszabásai.

Pénzmosási szabályzat könyvelőknek 

Pénzmosási szabályzat nemesfém kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat kereskedőknek

Pénzmosási szabályzat pénzügyi szolgáltatónak

Pénzmosási szabályzat adószakértőknek

Ingatlan ügyletek pénzmosási szabályzata


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2018. január 7., vasárnap

Cafeteria 2018


Az idei év - cafeteriát is érintő - fontos változása, hogy az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökkent. Ebbe a körbe tartoznak az úgynevezett "egyes meghatározott juttatások"(Szja. tv. 70. §). Ide sorolhatók az Erzsébet utalvány, a különböző ajándék-utalványok, a munkahelyi étkeztetés, a helyi utazási bérlet, az iskolakezdési támogatás, a különböző pénztári hozzájárulások.

A béren kívüli juttatásokat tekintve (Szja. tv. 71. §) lényegi változás, hogy a Széchenyi Pihenő Kártya keretében adható összegek és az éves keretösszegként adható 100 ezer forint együttesen sem haladhatják meg az évi 450 ezer forintos plafont.

Az adómentes juttatások továbbra is a korábbi feltételekkel fennmaradtak. A Mobilitás célú lakhatási támogatás igénybe vevőinek körét bővítették a törvényhozók. Új lehetőségként jelent meg a Diákhitel törlesztés támogatása.

Az évek óta sikeres Cafeteria nyilvántartó segédletünk két részből áll.

A tervező rész gyors megoldást jelent egy adott keretösszeg szétosztásához különböző meghatározott munkacsoportok számára. A törvényből tudjuk, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más – munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő – közös ismérv alapján kell meghatározza.

A nyilvántartó rész két munkalapot foglal magába.

Az elsőn egy adott munkavállaló "kosarát" lehet meghatározni a korábban ismertetett tervező alapján. A munkalapon felsorakoznak az összes elérhető juttatási formák és ezek közterhei, illetve a törvény által meghatározott korlátai. A felhasználó x-elés
alapján ki tudja választani a számára kívánatos juttatások mértékét, fajtáját a megadott keret terhére. Folyamatosan nyomon követhető a "kosár" tartalma, telítettsége, illetve az is, ha a lehetőség már kimerült, vagy egy-egy korlát akadályt jelent. A második munkalap pedig a törvény által előírt nyilvántartásra szolgál. A megjelenítendő "kosár" itt is testre szabható és havi bontásban a terv és a tényadatok megjeleníthetők.

A Cafeteria szabályzat minta e tematika másik fontos és kötelező kiegészítője. A törvény szerint a munkáltató által valamennyi munkavállaló (e rendelkezés alkalmazásában ideértve a munkáltatónál a munka törvénykönyvéről szóló törvény előírásai szerint a munkáltatónál másik munkáltató utasítása alapján a munkaszerződésében rögzített munkahelytől eltérő helyen foglalkoztatott munkavállalót is) által megismerhető belső szabályzat alapján lehet a béren kívüli juttatásokat megosztani a különböző munkavállalók között. Az előre megszerkesztett és megfelelő tartalommal feltöltött szabályzat egyszerűen, gyorsan testre szabható. Tartalmazza a mindenki által elérhető juttatásokat, a juttatásban részesülő csoportok meghatározásának ismérveit, az egyéni keret meghatározását, a törvényi hivatkozásokat, a nyilvántartások kezelését, a hozzáférhetőség módját.

A Cafeteria nyilvántartó és a Cafeteria szabályzat minta olyan egységet alkot, amely teljes körűen lefedi a témával kapcsolatos feladatokat. További kapcsolódható ajánlatunk az Üzleti terv készítő segédletünk lehet.

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2017. október 9., hétfő

Előleg elszámolás az áfa kulcs változásának tükrében

Az Áfa törvény átmeneti szabályai közt megtaláljuk azokat a termékeket, amelyekre 2018. január 1-től 5 százalékos áfát kell felszámítani.

Az átmeneti szabály (311. §) kimondja, hogy a 3. számú melléklet I. részének az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi LXXVII. törvénnyel megállapított 55–58. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni először, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2018. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

55.
Emberi fogyasztásra alkalmas élő hal, a díszhal kivételével
0301-ből
56.
Emberi fogyasztásra alkalmas hal (ideértve a halbőrt, ikrát, haltejet, halmájat és egyéb belsőségeket is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápa kivételével
0302-ből
0303-ból
57.
Emberi fogyasztásra alkalmas halfilé és más halhús (aprított is) frissen, hűtve vagy fagyasztva, a cápahús kivételével
0304-ből
58.
Házi sertés élelmezési célra alkalmas vágási mellékterméke és belsősége, frissen, hűtve vagy fagyasztva
0206 30-ból
0206 41-ből
0206 49-ből

Fő szabály szerint azokra a termékértékesítésekre, amelyeknek  teljesítési időpontja 2018. január 1. -re, vagy azt követő időpontra esik, már alkalmazandó az 5 százalékos adómérték.
Ugyanakkor az előleg fizetés – ugyanezen hivatkozott paragrafus szerint – a kivételek közzé tartozik. Vagyis előleg fizetés esetében a fizetendő adó megállapításakor érvényes adómértéket kell alkalmazni. [Áfa tv. 84. § (2)]
Amennyiben az előlegfizetés 2017 évben történik, akkor a 27 százalékos áfa mértékkel kell a számlát kiállítani.

A fentiekből látható, hogy az előleg fizetéssel kapcsolatban a feleknek igen körültekintően kell eljárni! Ennek kapcsán kulcs szerepet játszhat a megkötött szerződés, illetve az ár megállapodás. Az eladási ár rögzítésére ugyanis több lehetőség van.

A megállapodás alapja lehet a nettó eladási ár, amikor a kikötés azt rögzíti, hogy például 1000 Ft/kg + áfa áron történik az elszámolás. Ebben az esetben a felek elszámolása mindig a teljesítéskor érvényes áfa kulccsal növelt értékre vonatkozik. Amennyiben év végén változik az áfa kulcs, úgy az eladott termék kilója - bruttó árban kifejezve –, decemberben 1270 Ft (27% -os áfa), míg januárban 1050 Ft (5% -os áfa). Ez jól jöhet a vevőnek, aki kevesebb felszámított áfát kell megfizessen az eladónak és különösen kedvező, ha vég-felhasználóról van szó, aki nem is tudja a megfizetett áfát levonni.

Ha a megállapodás alapja a bruttó ár, akkor a felek az 1270 Ft vételárat rögzítik, s függetlenül az áfa kulcs változástól, a vevőnek mindig ennyit kell fizetnie. Nyilvánvaló, hogy ez esetben az eladó jár jól a 2018. évi értékesítéssel, hiszen visszafele számolva, az 1270 Ft- ból nem 21,26% adót kell befizessen, hanem csak 4,76% -ot, azaz 270 Ft helyett, csupán 60,45 Ft- ot.

Felismervén ezt a helyzetet, a szerződő felek akár osztozhatnak is a csökkenő áfa kulcs kínálta előnyön és olyan bruttó árat állapítanak meg, amely valahol a kettő között van.

Tovább bonyolítja a helyzetet, ha előleg is bekavar a képbe, ráadásul még az áfa kulcs csökkenése előtt. A kézhez vett előleg után – mondjuk 200 Ft/kg, nincs mese, az eladónak meg kell állapítania ennek áfa tartalmát a kézhezvétel (átutalás) időpontjában érvényes áfa kulccsal, számlát kell kiállítania és az adót bizony be is kell fizetnie. Ha pedig az elszámolás már 2018. évben történik, mert akkor kerül a termék a vevő birtokába, úgy a kiállítandó számla különböző lehet, attól függően, hogy nettó, vagy bruttó árban történt a megállapodás.

Tegyük fel, hogy 500 kg termék értékesítéséről van szó.

Nettó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x (1000 Ft+áfa) = 500.000 Ft + áfa,
azaz 525.000 Ft
(2018. évi értékesítés, 5% áfa kulcs)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa) = 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
(visszaszámoltuk a 200 Ft/kg előlegből a 27% áfából eredő 21,26% áfa tartalom levonásával a nettó részt)
Pénzügyileg rendezendő a nettó különbözet alapján: 500.000 – 78.740 = 421.260 + áfa (5%), azaz 442 370 Ft

Bruttó elszámolás esetén:
Értékesített termék értéke: 500 kg x 1270 Ft = 635.000 Ft
(a 2017. évben érvényes 27% áfa kulccsal számítva)
Megfizetett előleg: 500 kg x (157,48 Ft + áfa )= 78.740 + áfa, azaz 100.000 Ft
Pénzügyileg rendezendő a bruttó különbözet alapján:
635.000 – 100.000 = 535.000 Ft, ennek áfa tartalma: 535.000 x 4,76% = 25.466 FT, vagyis számlázandó: 509.534 + 25.466 (5% áfa) = 535.000 Ft

Természetesen elszámoláskor, vagy előtte, a felek, közös megállapodással akár meg is változtathatják a korábbi nettó, illetve bruttó alapú megállapodásukat.

Egy másik lehetőség:
Szintén megoldást jelenthet a problémára, ha a termék értékesítője úgy dönt, hogy az előleget visszatéríti. Ebben az esetben kiállítható egy sztornó számla, amely lehetővé teszi a fizetendő adó csökkentő tételként való beállítását, s a korábbi előleg miatti adófizetési kötelezettség lenullázását. Ezt követően, vagy akár ezzel egyidejűleg kiállítható a termék értékesítés teljes összegéről új áfa kulccsal a számla. [153/B. § (1) b)]





Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2017. január 21., szombat

Béren kívüli juttatások köre szűkül, vagy mégsem?

Az idei év jelentős változásokkal köszöntött be a cafeteria juttatások terén. Változott a minimálbér, a 27%-os egészségügyi hozzájárulás 22% lett, és változott a béren kívüli juttatások (71. §), illetve a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. §) köre is.

A kisebb adóterhet jelentő béren kívüli juttatások (34,22%) palettájáról egy csomó minden eltűnt. Nincs Erzsébet utalvány, munkahelyi étkeztetés, iskola kezdési támogatás, hiányzanak az önkéntes nyugdíj hozzájárulások, az egészségbiztosítási-, valamint önsegélyező pénztári hozzájárulások. Első látásra talán jön a hűha érzés, de aztán a munkavállaló szempontjából jobban átgondolva a dolgot rájövünk, hogy mindezt helyettesíti egy új juttatási lehetőség, éspedig a százezer forint összegű pénzjuttatás. E mellet pedig változatlan formában megmaradt a SZÉP kártya három zsebe, az előző évihez hasonló összeghatárral.

Adódik a költői kérdés, hogy ki, melyik juttatást részesítené előnyben. És adódik a válasz is, hogy természetesen a pénzjuttatás lesz a nyerő. Miért is ne? Hiszen ránézésre is olcsóbb a munkáltatónak, mintha ezt az összeget bérfejlesztésre fordítaná. A dolgozó is jobban jár, mert arra költi, amire csak akarja. Éppenséggel azokra a célokra is felhasználhatja, ami kikerült a "kosárból". Persze nagy tételben lehet fogadni, hogy főleg a kisebb jövedelmű emberek mindezt az élelmiszerüzletekben hagyják, vagy a rezsire fordítják.

Azt sem lehet mondani, hogy jól jönne e mellet a többi eltűnt lehetőség is, mert a rekreációs plafonra gondolva (450 ezer forint / év a vállalati szférában), a maximumra feltöltött SZÉP kártyával együtt már több is, mint amennyit adni lehet. Igaz, hogy közben a cafeteria fokozatosan elveszíti létének lényegét, ami abból állna, hogy célzottan terelje a fogyasztást például az öngondoskodás, vagy a megtakarítások felé, de ennek megítélése legyen inkább a politikusok dolga.

A lényeg az, hogy 2017-ben is van béren kívüli juttatás és ami ebbe nem fér bele, ahhoz ott vannak a béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások 43,66% közteherrel, ami még mindig olcsóbb, mint a bér, bár igaz nem sokkal, hiszen általános esetben a bérre számítható adóék 46,15%.

Frissítettük a cafeteria szabályzat mintánkat és a tervező-nyilvántartó segédletünket. Ezek mind kötelező kellékek azok számára, akik ilyen juttatásokban gondolkodnak. Alkalmazásukkal könnyedén megoldható a cafeteriára szánt keret szétosztása, a különböző munkavállalói csoportok megalkotása és a kötelező nyilvántartások vezetése.

Cafeteria szabályzat minta

Cafeteria nyilvántartó


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2017. január 6., péntek

Pénztartozásod van? Neked tartoznak? Fontos szabályok..

A késedelmi kamat fizetése, akkor is kötelező, ha a pénztartozás egyébként kamatmentes.

A késedelmi kamat tekintetében más szabályok vonatkoznak a vállalkozások közötti szerződésekre, valamint a pénztartozás fizetésére kötelezett hatósági szerződésekre, illetve mások a szabályok az összes egyéb szereplők viszonylatában (így a magánszemélyekre vonatkozóan is).

Általános esetben, - amennyiben a pénztartozás kamatmentes - a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdődően a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles fizetni.

Ha a jogosultnak a késedelembe esés időpontjáig kamat jár, a kötelezett a késedelembe esés időpontjától e kamaton felül a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat egyharmadával megegyező késedelmi kamatot, de összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot köteles fizetni.

Sokféle értelmezés olvasható a netten a fenti szabállyal kapcsolatban. A mi értelmezésünket egy példán keresztül mutatjuk be:

Jegybanki alapkamat (egy bizonyos naptári félév első napján) = 9%

Első eset (nincs ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 0%
Késedelmi kamat = 9%

Második eset (van ügyleti kamat):
Pénztartozás ügyleti kamata = 5% (szerződéses kikötés)
Késedelmi kamat = 9% / 3 = 3% lenne, de az „összesen legalább a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot” feltétel nem teljesül, hiszen 5% + 3% = 8% (ami kevesebb, mint 9%). A feltétel teljesüléséhez 4% késedelmi kamatot kell felszámítani.


Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamat mértéke a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke.

Vállalkozások közötti szerződés esetén a késedelmi kamatot kizáró szerződési feltétel semmis, kivéve, ha a kötelezett késedelme esetére kötbér fizetésére köteles.

Frissítettük a kamat kalkulátorunkat: Késedelmi kamat kalkulátor
Segédletünk a magánszemélyek kamatkedvezményből származó jövedelmét is kezeli (Szja. tv. 72. §)
Frissítéseinkről itt értesülhetsz: Frissítések


Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. november 10., csütörtök

Növekedési adóhitel - érdemes élni vele?

Azoknak az adózóknak, akik egyik évről a másikra jelentős mértékű eredmény gyarapodást tudnak elérni, a törvény lehetőséget kínál, hogy az adóévre fizetendő adó egy részét csak később, az adóévet követő két adóévben nyolc egyenlő részletben fizethessék meg. Az ily módon kialakuló likviditási többlet - mint kamatmentes kölcsön - további növekedést tesz lehetővé.

Vegyünk példának egy adózót, akinek az árbevétele alapján, nincs adófeltöltési kötelezettsége és a 2015. évi adózás előtti eredménye 1 M Ft volt. A 2016. évben jelentősen növelni tudta eredményességét és mondjuk 50 M Ft lett a várható adózás előtti eredménye (még december 20. előtt kalkulálva). Tegyük fel, hogy a 2016. évi adófizetési kötelezettségbe számító megfizetett előlegek összesen 1 M Ft -ot tettek ki.

Ha figyelmen kívül hagyjuk az adóalap korrekciós és adót csökkentő tényezőket, akkor 2017. május 31. -én további 4 M Ft adófizetési kötelezettség keletkezik.

Ezzel szemben ha az adózó, 2016. december 20.-ig nyilatkozatot tesz, hogy növekedési adóhitel igénybevételére jogosult és ezzel élni is kíván, úgy lehetősége nyílik rá, hogy a 4 M Ft adót halasztott adófizetési kötelezettségként kezeljen és az adóévet követő két adóévben (2017 és 2018), nyolc egyenlő részletben fizessen meg.

A várható adózás előtti eredmény alapján megállapított növekedési adóhitelt az adózónak a végleges bevallás összeállításakor felül kell vizsgálnia a tényadatok alapján és a jogosultságát újból meg kell állapítania, illetve ha eltérés mutatkozik a várható adatokhoz képest, akkor a május 31. -i bevallás utánra eső hat egyenlő részletet, a különbözet figyelembe vételével korrigálnia kell.

Amennyiben a végleges adatok alapján az derül ki, hogy a jogosultság mégsem áll fenn, úgy minden szankció nélkül a május 31. -i bevallással egyidejűleg a teljes adó megfizetése is esedékessé válik.

A törvény szövege meglehetősen bonyolultan fogalmazza meg a témát és a szakember könnyen belekavarodhat a sok kizáró feltételbe, illetve a számítás menetébe. A "Növekedési adóhitel kalkulátorunk" kifejezetten arra készült, hogy segítséget nyújtson a számítások gyors elvégzéséhez és a feltétel rendszer nyomon követéséhez.

A növekedési adóhitelhez kapcsolódó számításokban jelentős mértékben támogatja munkádat a "Társasági adó 2016 kalkulátorunk".



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. október 12., szerda

Közösségen belüli ügylet, ami mégsem az

Van egy magyar anyavállalat (Anya) és ennek egy német leánya (Leány). A Leány bérmunkát végez az Anyának. A bérmunkához szükséges alkatrészeket az Anya egy magyar illetőségű szállítótól szerzi be (Szállító). Az Anya abban állapodik meg a Szállítóval, hogy az alkatrészeket fuvarozzák el egyenesen a Leányhoz Németországba.


















Kérdésként merült fel, hogy milyen beszerzésnek minősül az Anya vállalat által beszerzett alkatrész, ha ennek kiszállítása egyenesen Németországba történik. Felmerülhet-e ebben az esetben a közösségi beszerzés fogalma? Esetleg Közösségen belüli értékesítés is kapcsolódik hozzá?

A gazdasági esemény az Anya részéről belföldi beszerzés, míg a Szállító részéről belföldi értékesítés és a számla kiállítása ennek megfelelően kell történjen. Ez még ilyen esetben is így van, amikor az értékesítés eredményeként az áru megérkezéskor a Közösség egy másik tagállamában található, mint amikor feladásra került.

Ugyanakkor a fuvar okmányokból ki kell derülnie, hogy az áru az Anya tulajdonát képviseli és összeszerelési célból kerül ideiglenesen kiszállításra Németországba a Leányhoz. A termék ily módon történő továbbítása (fuvaroztatása) az Anya részéről a [12. § (2) f).] értelmében nem minősül ellenérték fejében teljesített termékértékesítésnek.

12. § (1) Ellenérték fejében teljesített termékértékesítés továbbá, ha az adóalany a vállalkozása tulajdonában tartott termékét továbbítja, vagy bizományba átvett terméket továbbít belföldről a Közösség más tagállamába vállalkozása szükségleteire. A továbbítás minden olyan módozatot magában foglal, függetlenül attól, hogy azt az adóalany maga vagy – javára – más végzi, amelynek eredményeként a termék a küldeménykénti feladás vagy a fuvarozás megkezdéséhez képest a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor a Közösség más tagállamában van.
(2) Az (1) bekezdéshez fűződő joghatás nem áll be, ha
f) a Közösség azon tagállamában, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van, az (1) bekezdésben említett adóalany – mint a szolgáltatás igénybevevője – termékén szakértői értékelést vagy munkát végeznek, majd annak befejezését követően a terméket – az (1) bekezdésben említett adóalany nevére szóló rendeltetéssel – belföldre továbbítják;



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. július 19., kedd

Kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön ügylet


Nem olyan ritka eset, hogy kapcsolt vállalkozások pénzkölcsönnel segítik egymás munkáját, beszállnak beruházások, illetve készletek finanszírozásába.

Az alkalomszerű pénzkölcsön nyújtásával kapcsolatban nem találkoztunk jogszabályi korlátozással.

Nagyon fontos, hogy ilyenkor – esetleges hatósági ellenőrzésre tekintettel, az utólagos jogviták elkerülése végett - a felek írásos szerződésben rögzítsék a kölcsön paramétereit, feltételeit. Egy ilyen szerződésből ki kell derülnie, hogy ki, kinek, mikor, mennyit, hogyan, milyen feltételekkel és garanciákkal nyújtotta a pénzkölcsönt. Fontos eleme a szerződésnek, a kamat, ennek számítási módja, a futamidő, a törlesztő részletek, a késedelmi kamat, illetve – ha van, - akkor a türelmi idő is.

Egy PM rendeletből tudjuk, hogy bizonyos érték felett a kapcsolt vállalkozásoknak nyilvántartást kell vezetniük az egymás közti ügyletekről és ebben dokumentálniuk kell a szokásos piaci árat. Ez csak azokra vonatkozik, akik között a szerződéses ügyletek, akár összevontan is, meghaladják az évi 50 millió forintot. Az érték figyelembevételekor csak a kamat kerül számításba, hiszen maga a kölcsön visszajár és nem ellenértéke terméknek, vagy szolgáltatás nyújtásának.

A nyilvántartási kötelezettségtől függetlenül, kérdésként merülhet fel hogy hogyan állapítható meg a kapcsolt vállalkozások közötti kölcsön esetében a szokásos piaci kamat, és milyen adatokkal lehet ezt alátámasztani?

Mi a legcélszerűbbnek tartjuk, ha a felek dokumentálják, hogy milyen hitelkamatot alkalmazna a bankjuk, ha ezt az összeget a pénzintézet hitelezné meg. Egy ajánlat a bank részéről sokat segíthetne. Lehetne persze azt is vizsgálni, hogy ha a kölcsönt nyújtó ezt egy független féllel szemben alkalmazná, akkor mennyi kamatot számítana fel. Ez utóbbi azonban sokkal kevésbé dokumentálható hitelt érdemlően, kivéve ha van ilyen konkrét eset.

Amennyiben korábban nem volt szerződéses kapcsolat a felek között, akkor a kölcsönnyújtás időpontjától számított 15 napon belül a kapcsolt vállalkozási státusz létrejöttét be kell jelenteni az adóhatóság felé.

Természetesen a kölcsön lehet kamat mentes is, de ebben az esetben a társasági adóalap korrekciót a feleknek ennek megfelelően kell elvégezni. Ez a kölcsönt adónál, mint elmaradt kamatbevétel jelentkezik, tehát adóalap növelő, míg a kölcsönt kapó – a másik fél szükséges nyilatkozata birtokában, ugyanennyivel csökkentheti adóalapját.

Fontosnak tartjuk még az úgynevezett alul-tőkésítési szabály figyelembe vételét is a lehetséges adóvonzatoknál. A Tao. tv. 8. § (1) j) pontja alapján az adózás előtti eredményt növeli a fizetendő kamat bizonyos része, amely olyan kölcsön ügylet után keletkezik, amelyik a többi, ebben a pontban felsorolt további kötelezettségekkel együtt a számítás alapját képezi és szembe állítandó a saját forrás átlagos napi állományával.

Ez egy viszonylag bonyolult számítás, amire mi külön kalkulátort készítettünk:

Vállalkozások kamatelszámolása

Témát érintő további segédleteink:

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

Tagi kölcsön szerződés minta

Tartozásátvállalás megállapodás minta

Engedményezési szerződés minta

Kapcsolt vállalkozás szerződés nyilvántartó

Kapcsolt vállalkozás vizsgáló

Kölcsönszerződés minta



Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.

2016. április 26., kedd

Veszteségfelhasználás, régi-új szabályok

A 2015. január 1. -el kezdődően korlátozásra került a veszteség felhasználásának futamideje. Ezen időpontot követően keletkezett elhatárolt veszteség a keletkezésétől számított ötödik adóévben érvényesíthető.

A változást megelőzően keletkezett veszteségekről egy átmeneti szabály rendelkezik. Ezeket az elhatárolt veszteségeket legkésőbb 2025. december 31. napját magában foglaló adóévben lehet az adózás előtti eredmény csökkentéseként érvényesíteni.

A veszteség felhasználás összegszerű korlátai változatlanok. „A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Új rendelkezések vannak az átalakulásra vonatkozóan is, de ezeket most nem részletezzük, írtunk róla egy korábbi bejegyzésünkben: Amikoraz a gáz, ha nem kapcsolt egy vállalkozás

A törvényből:

Veszteségelhatárolás

17. § (1) Amennyiben a 6. § (1)–(4) bekezdése szerinti adóalap bármely adóévben negatív, ezzel az összeggel az adózó a következő öt adóévben – a (2)–(9a) bekezdésekben foglaltakat figyelembe véve – döntése szerinti megosztásban csökkentheti az adózás előtti eredményét, feltéve, hogy a negatív adóalap a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének betartásával keletkezett (a továbbiakban: elhatárolt veszteség).
(2) A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása (az adózás előtti eredmény csökkentéseként történő elszámolása) nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.
(3) Az elhatárolt veszteségeket keletkezésük sorrendjének megfelelően kell felhasználni.

(11) Amennyiben az adózó döntése arra irányul, hogy a fizetendő adója az elhatárolt veszteség (2) bekezdés szerinti teljes körű levonásával kerüljön megállapításra, akkor ezt az önellenőrzés és az adóellenőrzés során is figyelembe kell venni.


A beszámoló készítési és adóbevallási munkát támogató segédleteinkből:

Beszámoló mintatár

Beszámoló mintatár egyéb szervezeteknek

Társasági adó 2015 kalkulátor

Tagi kölcsön napi átlagos állomány

Árfolyamértékelő kalkulátor

Iparűzési adó kalkulátor

Rehab kalkulátor

és még sok más ... cegiranytu.hu

Nem elég vállalkozni, a vállalkozást szeretni kell és nem elég szeretni, de tudni, tudni kell! Tisztában vagyunk vele, hogy az adótörvények tekintetében senki sem mondhatja magáról el, hogy ő aztán tudja a tutit. Ugyanakkor bízunk benne, hogy bejegyzéseinkkel egy kicsit hozzá tudunk járulni egy-egy jogi csűr-csavar tisztább megítéléséhez, vagy legalábbis átgondolásához. Segítsd te is jogszabály értelmező munkánkat! Ha véleményed, eltérő, vagy megerősítő információd van a témával kapcsolatban, vagy további kérdésed, akkor szólj hozzá a "megjegyzés" fülre kattintva. Kérünk továbbá, hogy értékeld írásunkat az alábbiakban feltüntetett jelölő kockák segítségével.